Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Hidvégi János: Egy hatszáz éves jármű rekonstrukciója - Giovanni la Fontana kötélhajtású kocsija

lenergiával működtetett járműre. Albrecht Dürer (1471-1528) Diadalmenet 2 című rajzsorozatában gazdagon díszített emberi erővel hajtott járműveket is ábrázolt. A fa­metszeteken a hajtás mechanizmusa részle­teiben is megfigyelhető. Robert Valturio szélkerék-hajtású kocsijának rajza 1475-ből A közúti közlekedés számba vehető erő­forrásai közül a szélenergia hasznosításá­nak ötlete is felbukkan. Az egyik első és talán legérdekesebb, az 1600-as években a holland tengerparton a Simon Stevin (1548-1620) természettudós vitorlás ko­csijának az ábrázolása. A rendelkezésre álló információk szerint Stevin vitorlás kocsija 28 ember szállítására volt alkalmas, közös­ségi közlekedési célokat szolgált és menet­rend szerint közlekedett. A kép érdekessé­ge, hogy a nagy vitorlás kocsi mellett kicsi, három személy szállítására alkalmas vitor­lás kocsit is ábrázol. A szélenergia hasznosí­tásának ötlete később is rendre felbukkant. Találkozhatunk vitorlás kocsik ábrázolásá­val 1802-ből Velencéből, de még 1834-ből Párizsból is. Az Aero Club France 1826-ból származó festményén pedig „papírsárká­nyokkal" vontatott kocsik láthatók. Stevin vitorlás kocsijának ábrázolása az 1600-as évekből A szélenergia azonban esetlegessége és változó iránya miatt csak korláto­zottan volt használható a szárazföldi közlekedésben. 1648-ban John Wilkins (1614-1672) angol matematikus, 1714­ben Du Quet széliránytól függetlenül működtethető szélkerekes járműveket terveztek. Wilkins elképzelése azért különösen figyelemre méltó, mert a függőleges tengely körül forgó szélke­rekekkel kísérletek manapság is foly­nak. Hogy az egyes elképzelések mennyire elszigeteltek lehettek, mutatja, hogy a The Artizan angol tudományos folyó­iratban Lewis Gompertz (1779-1861) még 1847-ben a Fontanáéhoz ha­sonló működési elvű, kézi, kötélhajtású jármű tervezéséről számolt be. 2 A diadalmenet I. Miksa császár (1459-1519) tetteit és élettörténetét ünnepelte. A császár Düreren kívül más jelentős mestereket is megbízott, hogy állítsanak emléket uralkodásának. Dürer nyolc fametszetből álló és 1522-ben önállóan is kiadott 2,3 méter széles és 50 cm magas nagy diadalkocsija a sorozat legszebb darabja. 2005-ben a Szépművészeti Múzeum időszaki kiállításban mutatta be a teljes sorozatot 112

Next

/
Thumbnails
Contents