Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Dr. Frisnyák Zsuzsa Phd: A kisforgalmú vasútvonalak bezárása a Kádár-korszakban

szegeket kihasítsanak maguknak a közleke­déspolitikai alapból. így próbálták például a Fábiánsebestyén-Árpádhalom közötti 9 kilométer hosszú vasútvonal bezárásához kapcsolódó útépítés költségvetését a kez­deti 21 millió Ft-ról 34 millióra felsrófolni. 1971-ben a Pénzügyminisztérium revizorai is felfigyeltek a sajátos tárgyalási módra: "A helyi szervek igényei (...) fokozódnak. Egyre gyakrabban kérik a KPM által kivitelezésre kerülő utak paramétereinek megváltoztatá­sát, magasabb igényeket kielégítő kialakítá­sát (szélesebb út, városias jelleggel, korszerű világítás stb.). Az ehhez kilátásba helyezett pénzügyi hozzájárulást azonban gyakran nem teljesítik. A KPM Közúti Főosztálya ezért 1971 decemberében javasolta, hogy az ilyen igények csak akkor legyenek figyelembe véve, ha a pénzügyi hozzájárulást a megyei szervek előre átutalják". 1 9 A tárgyalásokon tehát a KPM és a területi bizottságok olyan ellenérdekelt felekké váltak, ahol a népgaz­dasági és a helyi érdekek csaptak össze. A költségek viselésében gyakran előfordult, hogy nem a közlekedéspolitikai szándékok­nak megfelelő előírások, hanem a heves vi­tában kialakuló kompromisszumok kerül­tek előtérbe. Kezdetben a döntés-előkészítő folyamat is sok ellentmondást hordozott. A KMP koor­dináló bizottságának ülései eleinte kizárólag a területi vizsgálatok információira alapozva hozták meg a döntéseiket, egy olyan pilla­natban, amikor a bezárásokhoz kapcsolódó útépítési és korszerűsítési munkákról még nem készültek el a pontos felmérések és szá­mítások. A KPM illetékesei hamar rájöttek, hogy a keskenynyomtávú vonalak, illetve a gazdasági vasutak felszámolása a legegysze­rűbb. A normál nyomtávolságú vonalak for­galmának átterelése viszont igen vontatottan haladt a közútépítések elhúzódása miatt. A forgalomátterelési program pénzügyeit pénzügyminisztériumi revizorok is meg­vizsgálták. A pénzügyminisztériumnak az volt a végső álláspontja, hogy az önfi­A kisforgalmú vasútvonalak bezárása miatti útépítések és korszerűsítések 1969-1971 között 2 0 Normál nyomtávú vonal Keskeny nyomtávú vonal Gazdasági Vasutak Összesen Megszűnt vasútvonalak hossza, km 105 101 268 474 Közútépítések, km 5,1 3,7 46 54,8 Útkorszerűsítés, km 70,6 40,7 33,6 144,9 Útépítés és korszerűsítés költségei összesen, millió Ft 194,8 94,3 155,5 444,6 Egy vasúti km-re eső közúti költség, millió Ft 1,855 0,934 0,58 0,94 A közlekedés­politikai alapot terhelő egy vasúti km-re eső közúti költség, millió Ft 0,749 0,335 0,427 0,48 1 9 Pénzügyminisztériumi revizorok jelentése a KPM közlekedéspolitikai alapjának ellenőrzéséről, 1972. MOL. XIX-H-l-pp. 2. 62. doboz 2 0 A szerkesztett táblázat forrása: Pénzügyminisztériumi revizorok jelentése a KPM közlekedéspolitikai alapjának ellenőrzéséről, 1972. MOL. XIX-H-l-pp. 2. 62. doboz. 103

Next

/
Thumbnails
Contents