Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)
Kaján Imre: A mérnöki gondolkodás kialakulása és első emlékei Magyarországon
túlhaladott. Összefoglaló munkája a korszak nagy alapműveihez: Platón: Államához, Arisztotelész: Etikájához és id. Plinius: História Naturálisához hasonló hatású volt a későbbiekben. 1. ábra: Vitruvius műve 1521-es comoi kiadásának egy lapján a középkori katedrálisarányszerkesztés módszere is megjelent. Az antik szerző művéhez ezzel az akkori építészeti ismereteket illesztették hozzá. (Szépművészeti Múzeum Grafikai gyűjteménye) Vitruvius műve kéziratos példányok formájában kolostor-könyvtárak mélyén maradt meg - és nyilvánvalóan azért, mert hasznát vették. Ennek csak látszólag mond ellent, hogy használata már a késő római korban sem követhető nyomon, mert gyökeresen más lett az időszak építési igénye: alapvetően védelmi jellegűvé vált, így az igényelt mérnöki feladatok másfelé terelték a szakembereket. De hogy mégis megmaradt, abból az látszik, hogy a kevés írásos emléket maguk után hagyó korszakok számára szükséges volt egy technikai összefoglalás. Mert hiába változtak az épülettípusok, hiába az építészeti divat (stílus), az építőanyagok és a jó vizű források megtalálása stb. változatlan maradt, aminek alapvető összefoglalója a mű. A hosszú tetszhalál után Vitruvius munkáját - mint annyi mást - az ókor felé forduló, azt tisztelő reneszánsz tudósok fedezték fel ismét: ekkor már nyomtatott kiadásai is készültek. E kevés korai példányból azután jutott Magyarországra is, ismert a Corvin Jánosnak Itáliából küldött (1463. évi keltezésű) kéziratos és két korai nyomtatott kiadás (Como, 1520.) is. (Kép 1.) Hogy nálunk az itáliai építészet iránti reneszánsz kori hódolat okán tüntek-e fel a példányok, vagy azért, mert a 15. századtól ismét használni kezdték ezt a művet, nem tudjuk, mert erről nem maradtak feljegyzések. Egy bizonyos, Vitruvius műve volt a példája a megszülető építészeti traktátusoknak 6, melyek azután mind rá hivatkoztak, megteremtve a mű reneszánszát. A 16. század kiemelkedő elméleti mérnöki munkája Andrea Palladio (1508-1580) itáliai építész összefoglaló müve, az I quattro libri deli architettura (Négy könyv az építészetről, Velence 1570). Ez a mű már azt is példázza, gyökeresen megváltozott az építészeti traktátus írójával szembeni megbízói igény: Vitruvius tartósság-célszerűség-szépség hármasa helyére a tartósság-kényelem-szépség lépett, azaz az építész kilépett már a technikusok közül és egy új műfaj specialistájává vált. 2. ábra: Kanizsa várának az 1664-es téli hadjárat idején készült ostromképe. Az olasz bástyás erődöt a Zrínyi Miklós vezette seregnek nem sikerült visszafoglalnia. (Magyar Nemzeti Levéltár Eszterházy családi levéltár T2 No.1045) 6 Legjobb összefoglalója: Vasáros Zsolt: A traktátusokról. in: Reneszánsz látványtár. Virtuális utazás a múltba. 2009. p. 161-173. 90
