Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)
Kaján Imre: A mérnöki gondolkodás kialakulása és első emlékei Magyarországon
Persze a célszerűségnek is megmaradtak a maga alkotóterepei: a lőfegyverek és ezek nyomán a tüzérség kialakulásával alapvetően változott meg a hadviselés, ennek folytán pedig a védekezés, a várépítés stílusa. A korábbi kerek falbástyák már nem voltak jól védhetők, helyettük a védő tüzérség számára holtteret nem adó olasz bástyák épültek. így épültek az új erődítmények Magyarországon is (Komárom, Győr, Szatmár, Várad, Érsekújvár, Kanizsa, Kassa) és ahol lehetett, a stratégiailag legfontosabb régieket is átépítették (Szigetvár, részben Eger és Tata is). Az új védelmi célú építészet - ahogyan magyarul meghonosodott neve is mutatja - olasz műfaj volt, hiszen a hadmérnöki alapmű (Buonaiuto Lorini: Le fortificazioni, Velence 1609) szerint rendre olasz hadmérnökök tervezték az erősítéseket és irányították a munkákat. 3. ábra: A Johann Christoph Müller által rajzolt térkép a Duna Komárom és Esztergom közötti szakaszáról Marsigli: Danubius Pannonico Mysicus című, Hágában 1726-ban megjelent monográfiájában (DunaMúzeum.Esztergom) Nagyon fontos lépés a technikai tudásban az, hogy ekkor vált szét a számításokon és szerkesztéseken alapuló technikusi tudás. A tüzérség ugyanis nagyon drága technika volt, nem volt elegendő a becslés, sőt a hibák gyorsan meg is bosszulták magukat. A matematikai tudás felértékelődött, és innentől kezdve egyre nagyobb teret követelt magának. És bár az építészetben a reneszánszig szinte kizárólagos szerkesztésestapasztalati módszerek tovább éltek a 20. századig (!) még a statikában is, vitathatatlan a matematika használatának térhódítása. A korábbi egyszerű geometriai szerkesztéseken alapuló (egy karcoló körzővel és egy vonalzóval elvégezhető) módszer az építészethez kötődő társművészetekben és az építőmesterek gyakorlatában még sokáig virágzott. A tervezett erőd fontosságát mutatja, hogy az ilyenek ostromát a hódoltsági területen állomásozó oszmán erők sohasem kísérelték meg. Csak a két birodalom közötti, 16-17. századi nagy háborúk idején támadták őket, elfoglalásukkal pedig teljesen ki is merült a támadók ereje (mint pl. Szigetvár, Győr, Eger és Érsekújvár esetében). A 17. századi felszabadító harcok idején, a magyarországi hadszíntér eseményei kiemelkedő mérnöki teljesítményeket is igényeltek. Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730) olasz hadmérnök és természettudós vezette azt a csoportot, amely felmérte a Duna völgyét, majd a karlócai békéhez készített részletes határtérképeket. 7 Ezek amellett, hogy világon elsőként készültek ilyen célra - a kor kiemelkedő térképészeti müvei, hiszen már csillagászati helymeghatározással helyezte el Johann Christoph Müller geográfus (16731721) a főbb településeket. Marsigli és Müller pár éves magyarországi munkássága alapján alakult ki Magyarország és a Duna tényleges vonala a 18. századi kartográfiában. Marsigli világhírű 4. ábra: Ugyanez a Duna-szakasz az Érsekújvárt visszafoglaló csapatokkal utazó Vincenzo Maria Coronelli 1689-ben nyomtatásban is megjelent térképén, fordított tájolással. (Duna Múzeum, Esztergom) 7 Dr. Deák Antal András: A Duna fölfedezése (2004) és u.ö: Térképek a félhold árnyékából (2006) 91
