Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Hídvégi János - Soltész József: Cugnot gőzvontatója és működőképes modellje

de annak építőjéről, az építéshez felhasznált irodalomról nem rendelkezünk információkkal. A kiállított modell torzított, építője valószínűleg sem a jármű méreteiről, sem a működési módjáról nem rendelkezett megfelelő információkkal. A fentiek következtében egy működő modell megépítését határoztam el, elsődleges szempontként a működőképességet szem előtt tartva. A modell megépítéséhez a Deutsches Museum modelljéről készült fotódokumentációt, és az Automobil Quarterly folyóiratban 1982. évben az eredeti járműről megjelent cikk-, rajz- és fotódokumentációt használtam fel. A modell méretarányául kb. M=l:13 méretarányt választottam, ebben a méretarányban az alkatrészek még torzítás nélkül kidolgozhatók voltak, az egyes részek működése jól figyelemmel kísérhető, és a modell mérete sem túlságosan kicsi. (11. ábra) A modell építése és üzemeltetése során számos olyan probléma vetődött fel, amely valószínűleg az eredeti jármű építésekor is problémát okozott. 11. ábra Cugnot gőzvontatójának M= 1:13 méretarányú működőképes modellje. Készítette: Hídvégi János muzeológus 2010-ben. Fotó: Hídvégi János Cugnot jármüve a mechanikus hajtású gőzgépek korai korszakában készült Thomas Newcomen gőzgépének mintájára, de attól jelentősen eltérő működési elv alapján. Míg a Newcomen gépek un. atmoszférikus gépek voltak; munkavégzésre agőzlecsapódásakorakülsőlégnyomásthasználták, Cugnot járművénél már a gőz nyomásából adódó munkavégző képességet használták közvetlen munkavégzésre, az elhasznált gőzt pedig a szabadba engedték. 12. ábra Az M= 1:13 gőzvontató modell sűrített levegővel működő gépezete a kilincsműves meghajtással Fotó: Hídvégi János Az egyik ilyen probléma a kazán elhelyezése volt. Háromkerekű jármüvek esetében alapvető feltétel, hogy a jármű tömegközéppontjának minden esetben a három kerék által bezárt területre kell esnie, és a jármű terhelésének nagyobb részének azon a tengelyen kell lennie ahol két kerék van. Cugnot járművénél ez éppen fordítva van. Az eredeti méretű rekonstrukcióknál is látható, hogy a hátsó tengely terhelését növelő tömegeket helyeznek el. A modell esetében, beleszámítva az anyagvastagságok eltéréséből adódó tömegarány eltérési hibát is, a modell tengelyterhelésének eloszlása: 95-5% az első, ill. a hátsó tengelyen. Ennek következtében a hátsó tengely terhelését növelő tömegek nélkül a modell nem működtethető. Kormányzáskor az első kerékkel együtt a kazán is elfordul, a kerék, ill. a kazán kb. 100-os szögelfordulása esetén a modell tömegközéppontja a kerekek által bezárt területen kívülre esik, és a modell felborul. A modell biztonságos üzemeltetését a „tüzelő tároló" kosárban elhelyezett mintegy 250 gr-nyi többlettömeg alkalmazásával lehetett elérni. Ez a modell tömegének közel 15%-a. (12. ábra) A másik jelentős probléma, hogy a gépnek forgattyús hajtóműve nincs, így nincs un. 71