Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Hídvégi János - Soltész József: Cugnot gőzvontatója és működőképes modellje

hivatkozott könyvében jelent meg az első kéthengeres ellenütemű nagynyomású gőzgép terve, amit Cugnot kiválóan tudott használni a gőz-vontató hajtására. (6. ábra) Leupold rajzán a két gőzhengert egy négyállású forgócsap vezérli és szabadba puffogtatja ki a fáradt gőzt. Cugnot ugyanezt a vezérlést alkalmazta a vontató gőzgépénél. Végezetül a meghajtást is az atmoszferikus gőzgépek himbájáról vette Cugnot, rájött, hogy a himbák lekicsinyítésével és a hajtókerékre való felszerelésével, meg tudja oldani egy bizonyos szögtartományban a kerék elfordulását és egy kilincsművel kiegészítve a szakaszos elfordulást folyamatos forgómozgássá teszi. A kilincsmű ilyen irányú alkalmazása nagyon ritkán fordul elő általában a fordított alkalmazása a gyakori, amikorpéldául csörlőknél a kötelet akasztják meg, vagy segédgépeket pl. olajozókat mozgatnak kilincsművel. Cugnot gőz vontatójáról készült rajzsorozat gépezeti metszetrajzán láthatjuk a megvalósult ellenütemű kéthengeres gőzgép működését. (7. ábra) 7. ábra Cugnot második gőzvontatójának gépészeti metszetrajza 1851-ből Fotó: MMKM Archívum 8. ábra A Deutsches Museum „Cugnot 1769-1969" című jubileumi kiadványának az ellenütcmű gőzgép működését magyarázó ábrája Fotó: MMKM Archívum Az eredetileg színes rajzon kiemelkedik a szimmetrikusan elhelyezett bronzból készült két gőzhenger metszete. A belső hengerátmérőt 325 mm, a lökethosszat 378 mm-re tervezte Cugnot, ezzel egy nagy teljesítményű gépet alkotott. A két hengert összekötötte a szintén bronzból készült beömlőcső és a középen lévő négykivezetésű forgócsaphoz felülről csatlakozott a kazán felőli beömlőcső, alul meg a fáradt gőz kipuffogott a szabadba. A két hengerbe felülről vezették be a gőzt, így a dugattyúk lefelé tudtak elmozdulni, a gőzgép tehát egyszeres működésű volt. 68