Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Hídvégi János - Soltész József: Cugnot gőzvontatója és működőképes modellje

alapján tökéletesen meg lehet érteni a gőzvontató működését. (4. ábra) Az oldalnézeti és a felülnézeti rajz alapján egy zseniális ötletü jármű bontakozik ki előttünk. A vontató alapja egy fából készült szekéralváz, amely két hossztartóból és kereszttartókból tevődik össze. Hátul két fából készült küllős keréken nyugszik, elől viszont egy különleges elfordítható hajtókereket alkalmazott Cugnot. Az első kerékre építette rá a jármű legzseniálisabb részét, a kéthengeres ellenütemű nagynyomású gőzgépet, a kilincsműves hajtást és a kazánt. Mindezt az atmoszferikus gőzgépek korszakában tette, amikor óriás méretű gépek dolgoztak világszerte és a szárazföldi járművek hajtása ezekkel lehetetlennek tűnt. Cugnot mégis talált megoldást, mivel ismerte az atmoszferikus gőzgépek szerkezetét és tudta, hogy az egyes gépelemeket, hogyan tudná lekicsinyítve használni jármüve meghajtására. Ebben rejlett Cugnot zsenialitása, és ezáltal tudta továbbfejleszteni az atmoszferikus gőzgépet nagynyomású gőzgéppé. MXU4. C^faierlMadtinr elértéit fart AufJi die &mtgjion Bk-ff-.^, Mii f/erZiilseí'c/L •^Sfr^s-ofil 5. ábra Magyarországon 1722-ben telepített Potter féle atmoszferikus gőzgép rajza Fotó: MMKM Archívum 6. ábra Jacob Leupold nagynyomású ellenütemű gőzgép terve 1724-ből Fotó: MMKM Archívum A hagyományos atmoszferikus gőzgépeket jól szemlélteti a lipcsei Jacob Leupold Theatrum Machinarum című 1724-ben kiadott művében szereplő Potter féle gőzgép rajza, amelyet Magyarországon telepítettek 1722-ben. (5. ábra) Az ábrázoláson egy Newcomen rendszerű bányaszivattyút láthatunk működés közben. Jól látható a fazék formájú kazán, amelyet Cugnot átvett kicsinyített változatban, de ugyanabban a formában. A gőzhenger az atmoszferikus gőzgépeknél, hatalmas méretű volt, a gőz bevezetése után vízsugárral lehűtötték belülről és vákuum keletkezett, miáltal a külső légnyomás lenyomta a dugattyút és a himba közvetítésével a másik oldalon mozgatta a szivattyúkat. A folyamatot egy hasítékkal ellátott gerenda vezérelte, ami a csapok végére szerelt pálcák mozgatásával nyitotta és zárta őket. Az atmoszferikus gőzgép nehézkes és lassú volt, de Cugnot rájött, hogy a henger kicsinyítésével és nagynyomású gőz bevezetésével ugyanazt a működést éri el és ellenütemben a fáradt gőzt a szabadba lehet vezetni. Szintén Leupold 67