Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Hídvégi János - Soltész József: Cugnot gőzvontatója és működőképes modellje

A háromkerekes, fából készült szekéralváz első kerekére szerelték fel a fazék formájú gőzkazánt és az ellenütemü kéthengeres gőzgépet. A gőzgép egy kilincsművel hajtotta az első kereket, a kormányzást egy fogasívhez kapcsolódó szarvkormánnyal oldották meg. 3. ábra A világ első gépkocsi balesete korabeli metszetrajzon Fotó: MM KM Archívum A világ első gőzzel hajtott közúti járművét a korabeli feljegyzések alapján 1769. október 23-án próbálták ki először Choiseul hadügyminiszter és Gribeuval tábornok jelenlétében. A kísérlet során négy személyt szállított kb. 4 km/h sebességgel a vontató. A gőzgép és a kilincsműves hajtás jól működött, azonban a kazán teljesítménye nem bírta a gőzhengerek fogyasztását és kb. negyedóránként újra meg kellett tölteni vízzel és fel kellett fűteni a kazánt. A kísérleteket többször megismételték 1769ben és 1770-ben is, és úgy döntöttek, hogy egy nagyobb méretű, kb. 5 tonna terhet szállítani tudó jármüvet kell építeni, amely már alkalmas ágyúk vontatására is. Cugnot második gőzvontatója 1771. július 2-ára készült el 22000 livre költséggel. A bronz gőzhengereket a strassburgi királyi ágyúöntöde szállította, a többi gépészeti berendezést Brezin készítette és az összeállítást Cugnot irányításával a párizsi arzenálban végezték. A második gőzvontató hihetetlen szerencse folytán megmaradt napjainkra és a párizsi Conservatoire des Arts et Métiers műszaki múzeumban megcsodálhatjuk eredetiben. (2. ábra) A második gőzvontatót hivatalosan nem próbálták ki, de később tartottak egy próbamenetet a Paris-Vincennes országúton majd a párizsi arzenál udvarán. Itt történt meg a baleset, amely az első gépkocsi balesetként vonult be a technika történetbe. Cugnot nem tudta megállítani időben illetve félrekormányozni a gőzvontatót és az öt tonnás szerkezet átment egy kőfalon és megsérült a kazán. Az eseményről készült rajzmetszet bejárta a korabeli szaksajtót és egyben a kísérletek végét is jelentették. (3. ábra) Cugnot gőzvontatóját továbbiakban a párizsi arzenálban tárolták évtizedekig, majd 1798-ban kijavították a kazánját és felajánlották Napóleonnak hadi vontatási célokra, azonban az érdeklődés elmaradt. Végül 1800-ban felajánlották a vontatót az 1794-ben alakult párizsi Conservatoire des Arts et Métiers műszaki múzeumnak, ahová át is szállították és napjainkig is ott látható. Cugnot a párizsi forradalom alatt Belgiumba emigrált, majd 1800-ban Napóleon uralkodása alatt visszatért és 1000 livre nyugdíjat kapott évente. Hetvenkilenc éves korában halt meg Párizsban 1804. október 2-án. 4. ábra Cugnot második gőzvontatójának 1851-ben készült oldalnézeti és felülnézeti műszaki rajzai Fotó: MMKM Archívum Fennmaradt a második Cugnot járműről egy 185 l-ben készült műszaki rajzsorozat is, amely egy oldalnézet, felülnézet, gépezeti keresztmetszetből és egy kazántervből áll. A színes műszaki rajzok 66