Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Ágoston Katalin: „8 óra munka - 8 óra szórakozás?" Munka és szabadidő a diósgyőri vasgyárban a 20. század második felében

a földek kiosztása szempontjából. A harmadik kérdés pedig az, hogy a telkeket megművelök milyen viszonyban álltak a földdel, mi motiválta őket és milyen cselekvéseket hajtottak végre, milyen gyakran jártak ki a telekre? A vizsgálat kitér a hobbitelkek jelentőségének változására az 1950-es évektől napjainkig és mit jelentett az akkori tulajdonosoknak, és mit a maiaknak az ott eltöltött szabadidő. Szabadidő eltöltési formák 1966-ban a szocialista hatalomnak a szabadidőről alkotott elképzelései megváltoztak. Az MSZMP (Magyar Szocialista Munkás Párt) IX. kongresszusán újra napirendre került a szocialista életmódnak e kétségkívül lényeges és megkerülhetetlen kérdése. A korabeli kutatások kimutatták, hogy 1959-től folyamatosan csökkent a heti munkaórák száma, ezzel arányosan pedig nőtt a szabadidő aránya. A szabadidő hatékony kihasználását a munkahelyi teljesítménnyel állították párhuzamba, mert ha ún. fusizással töltik az időt, nem marad idő a feltöltődésre, ami a főállású munka kárára válhat. Ezért a gazdasági és politikai szempontokat is figyelembe véve sem volt mindegy, hogy a munkaidőn kívül mivel és milyen körülmények között töltik a szabadidejüket az emberek.

2 A szabadidő hatékony eltöltése meghatározta a gyárimunkásokésamiskolcibányászokéletmódját. A közös szabadidős programokon való részvétel (közös kirándulások, brigád összejövetelek, ún. közmunka vagy a „kommunista szombat" stb.) erősítette a munkatársak közötti kapcsolatot. A szabadidős és szórakozási szokások gyakran a munkahelyi közösségekhez kötődtek, ami a hatalom szervezett szabadidős elképzeléseinek megfelelt. Ezek a kapcsolatok a magánéletben is 2 Szabadidő ma és holnap. Sándor György. Társadalmi Szemle, 7. sz. 1970. 76. megmutatkoztak, baráti társaságok alakultak

3 a közvetlen munkatársak között, példa erre a kaláka mozgalom népszerűsége. A szabadidő eltöltéséről, felhasználásáról a brigádnaplók, a múzeumi adattári dokumentumok és a még élő munkásokkal készült interjúk elemzése nyújt információt. A kutatás középpontjába a kiskert mozgalom kialakulása és a hobbitelkek használati módja került. A hobbitelek mozgalom és a többi „hagyományos" szabadidő eltöltési forma aránya egy új szegmensét mutatja be a városi munkások életmódjának. A több műszakos munkarend mellett a kertekben eltöltött időt aktív pihenésként élték meg. Kertszövetkezetek Miskolcon A vasgyár és a bányászat rengeteg munkást vonzott a térségbe az elmúlt 200 évben, a beszélgetőtársak is zömmel bevándorlók, akik az új lakótelepeken kaptak lakást az 5060-as években. Az adatközlők örömmel vették a kertszövetkezetek megalakulását a 60-as évek végén, mivel szívesen töltötték szabadidejüket a friss levegőn, ezt minden beszélgetőtársam megerősítette. Érdemes megjegyezni, hogy az országban az első Kertegyesület (1916) éppen Miskolcon, aDiósgyőri Vasgyári KözhasznúKiskertEgyesület létrejöttével szerveződött. Erről a szerveződésről a Diósgyőr és Vasgyári Hírlap (1920. április 12.) a következőképpen tudósított: „A munkás, aki 8 órát dolgozik a kormos levegőjű műhelyekben és szívja magába a kéményfüsttől megfertőzött levegőt, és a hivatalnok, aki az íróasztala mellett ül és meggörnyedve robotol 3 A korszak hangulatát a következő interjú részlet idézi fel a legjobban: „Jó volt ez a kertészeti munka, kikapcsolódás, nem csak mindig a bányamunka, és összehozta itt a társaságot és akkor hol az egyiknél főztünk és borozgattunk, elénekelgettünk és ez ténylegesen olyan jó hatással volt a dolgozókra vagyis a bányászokra, hogy tényleg olyan jó csapatok alakultak ki. hogy volt aki a kis megtermelt borát vitte versenyeztetni." I.J. interjúrészlet 25