Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Ágoston Katalin: „8 óra munka - 8 óra szórakozás?" Munka és szabadidő a diósgyőri vasgyárban a 20. század második felében

a számára kevés örömet juttató életért - a munkája elvégzése után kimehet a maga kis kertjébe és amellett, hogy dolgozik, szívhatja az ózondús levegőt, élvezheti a napfényt, amelyből úgyis csak keveset van része." A kertszövetkezet 1916-ban, a nehéz körülmények között élő munkáscsaládok megsegítésére jött létre. Az egyesület látta el a kertek központi kezelését, szakmai felügyeletét, a bérlők kertészeti képzését és példát állított a későbbi kertbarát mozgalom számára is. A Diósgyőri Közhasznú Kiskert Egyesület mind a mai napig működik, immár 95 éves múltra tekint vissza. Ez az egyesület a térségben a legrégebben működő kertszövetkezet. Tagjai hetente egyszer, ma is összeülnek és tapasztalatokat cserélnek, és más kertbarát körökhöz látogatnak el. Az interjúkban megszólaló beszélgetőtársak a 60-as évek végén megalakult kertszövetkezetek és azok utódszervezeteinek tagjai jelenleg is. A dolgozat a Diósgyőr-vasgyárban és Pereces

4 -Lyukóbányán dolgozó munkások szabadidő eltöltési szokásait mutatja be. Három adatközlő a 60-as évek végén kapta, vagy vásárolta a telkét (Perecesen), így ők hiteles képet tudtak mutatni a kiskert mozgalom kialakulásáról. Ez a három személy a Fekete Gyémántok kertszövetkezetnek volt a tagja. A 60-as években Miskolc térképén huszonhárom kertszövetkezetet jelöltek ki: ilyen voltaFehérakác,aKékacél,aVolán,aMájus virága, a Csabagyöngye és a Kohász Kertszövetkezet is. Az, hogy a munkások kertet műveltek, egyáltalán nem volt szokatlan a térségben, mert a kert adta lehetőségek kiegészítették a családi bevételeket. Emellett a városban megjelentek a gazdaboltok és új közlekedési járatok a telkekhez. A kohász és bányász kertszövetkezetek nem zárt rendszert alkottak, a tulajdonosok változása lehetővé tette, hogy más iparágak munkásai is bekerülhessenek, mivel a saját tulajdonú kerteket 4 Pereces Diósgyőr határában a 19. sz-ban létrejött bányásztelepülés, amelyet 1950-ben csatoltak Miskolchoz. A Miskolc és Pereces közötti parlag földeket osztották fel a kiskert mozgalom tagjai között. Ezen a területen volt a Fekete Gyémántok és a Fehér Akác Kertszövetkezet. mindenfajta megszorítás nélkül adhatták-vehették a tulajdonosok. A kertek elosztása és felmérése a kohászati üzemek és a bányaüzemek vezetőinek feladata volt. A kertek kiosztása szintén a korabeli ideológiát követte. Erre az egyik adatközlő a következőképpen emlékszik vissza: „A nagy tanácsi emberek kapták az út melletti telkeket, utána következő két utcát a mérnökök, az Erdő útig a kohászok és a bányászok kapták."

5 A kerteket a város határán lévő mezőgazdasági területekből alakították ki. Elsősorban Lyukóvölgyben, Erenyőben, Perecesen, Komlóstetőn és Tapolcán. Egy másik adatközlő, akinek Komlóstetőn van a telke, közel az LKM (Lenin Kohászati Művek) területéhez, a következőképpen emlékszik vissza arra, hogy családja miként jutott a telkéhez: „Nagyon régen. Kb 40 éve az akkori tanács, a telkeket elkezdték felosztogatni. Édesapám az LKM-ben dolgozott, és protekciós alapon jutott hozzá a telkéhez [...] úgy mondanám inkább, hogy sima dolgozó ember nem tudott hozzá jutni, tehát vezető beosztás kellett. "

6 1. kép. Miskolc térkép részlet (Forrás: google maps) A Perecesre vezető úton is találhatók a kohászathoz köthető kertszövetkezetek, amelyet a bányászati kertek követnek. Az Észak Magyarország című napilapban megjelent cikk szerint „a kertszövetkezetek azért alakultak ki, 5 K.L. Interjú részlet 6 K.M. Interjúrészlet 26