Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

dr. Molnár Erzsébet: A magyar autóversenyek érmei, plakettjei a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményében

indult. Természetesen a motorkerékpárok fejlődésével még tovább bővültek a lehetőségek. II. Néhány versenykategória 1900-tól 1945-ig Nagydíj (Grand Prix) - Az első és legnagyobb nemzetközi futam, amelyet a franciák indítottak el. Célja, hogy az autógyárak egyenlő eséllyel induljanak a versenyeken. Tóraót - Egy adott távolságot, rendszerint nagyobb városok vagy földrajzi egységek közötti távot kellett megtenni. /Tátra-Adria Túraút, Balatoni Túraút, Heinrich herceg túraút/. Elegancia verseny - Nevének megfelelően az autó és autós külseje, megjelenése döntő fontosságú volt, egyfajta szépségverseny, ahol azonban az autógyártás színvonala is terítékre került. Kiskocsi verseny - Az autó súlya, illetve lóereje határozta meg a részvételt. A 20 LE-s kocsik létjogosultságát volt hivatott bizonyítani. Gyorsasági verseny - csak az elért sebesség számított. Csillagtúra-Hétköznapi autóval, hétköznapi autósoknak rendezett verseny. Atlagtartó, megbízhatósági túra, ahol különböző méretű és korú autók azonos eséllyel indultak. /Steyr csillagtúra/. Megbízhatóságiverseny-12vagy24órásverseny, ahol a gyorsaságot, a kiemelkedő teljesítményt, a kitartást és a hatékonyságot mérték. /Balaton - Bodensee nemzetközi megbízhatósági verseny/. Szépségverseny - Nevéből adódóan az autók külső megjelenését, a funkció, a teljesítmény, a kényelem összhangját mérték. /Balatoni csillagtúra és szépségverseny, Margit-szigeti szépségverseny/. Veterán autók túraútja - Már kiöregedett, nem gyártott típusok versenye. Kilométer láncé - Rövid, egyenes szakaszon rendezett gyorsulási verseny. /Táti versenyek, Tát és Nyergesújfalu között rendszeresen, gyóni kilométer láncé/. A gyóni betonút Magyarország első betonútja volt és akkoriban Európa legkorszerűbb és leghosszabb gyorsulási pályája. Futárverseny - városon belül zajló verseny. Léghajóüldöző verseny - Nagyon korai különlegesség, 1913-ban rendezték meg. Budapesttől 150 km-re szálltak le a léghajók, amelyekett autóval kellett utolérni. 6. ábra: MARTA autó mérlegelése 1912-ben Külön kategóriaként élt a Frontharcosok Túraútja, amely 24 óráig tartott, és a legnehezebb versenyek közé tartozott.

7 A magyar autósport kiemelkedő rendezői és versenyzői eredményeket produkált. Sikersorozatnak nevezhetjük az 1920 és 1930 között évről évre megrendezett Svábhegyi versenyeket. A pályát Európa legszebb és legnehezebb pályájának tartották, és rendkívül 7 Az 1929-től működő Frontharcos Szövetség tagjai azok a katonák lehettek, akik vitézségi kitüntetést kaptak, sebesülést szenvedtek, vagy legalább kétheti frontszolgálattal rendelkeztek. Célja a bajtársi szellem megőrzése, a segítségnyújtás, erkölcsi védelem. 1938-tól Tűzharcos Szövetség néven működött, tagja az lehetett, aki az első világháborúban a Károly-csapatkeresztet megkapta. 5. ábra: Austro-Daimler gépkocsik a Hortobágy-Balatoni túraúton 183