Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

dr. Molnár Erzsébet: A magyar autóversenyek érmei, plakettjei a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményében

vonzónak számított a magyar és nemzetközi versenyzők körében. Több versenyen többféle kategória indult, a kocsik teljesítménye, fajtája szerint is, pl. túrakocsi, versenykocsi, kiskocsi stb. és voltak versenyek, ahol külön motorkerékpár-verseny is zajlott. A legsikeresebb versenyzők között elsőként Delmár Valter

8 nevét kell megemlíteni, aki sorra nyerte a hazai és nemzetközi versenyeket, például az I. Magyar Automobil Bajnokságot 1927-ben. Kaszala Károly,

9 mint sikeres pilóta vonult be a közlekedéstörténetbe, több világrekordot repült azl920-as években, de eredményes autóversenyzőként is számon tartják. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott még többek között Kozma Endre

1

0 és Hartmann László". Kozma Endre többszörös magyar bajnok autó- és motorkerékpár-versenyző, és 1936-ban a Monte Carlo Rallye győztese is. Hartmann László is több hazai és külföldi bajnokság résztvevője és győztese. Eredményei azért is különlegesek, mert magánpilótaként vett részt rajtuk, nem álltak mögötte gyárak, szponzorok, így a modern technika nyújtotta legújabb fejlesztések sem. 7. ábra: Svábhegyi verseny 1930-ban. 8 1893-1949. Mérnök, többszörös autó- és motorkerékpár világbajnok. A Kiskocsi, a Kárpáti túraút, a Tátra-Adria túraút szervezése és szabályainak kidolgozás is a nevéhez fűződik. Rendszerint Benz gépkocsival versenyzett. 9 1892-1932. Az első világháborúban hadipilótaként repült, majd sportpilótaként szerzett nevet magának. 1

0 1909-1942. A legeredményesebb motorversenyző a magyarországi versenyek hőskorában. A legendás motorversenyek színhelyén, a Svábhegyen nőtt fel. Autóbalesetben halt meg. 1

1 1909-1938. Sikeres autóversenyző a két világháború között. Számos nemzetközi versenypályán megfordult, főként Bugatti és Maserati autókkal indult. Tripoliban halt meg versenyzés közben. Az autóversenyek megindulásuk után folyamatosan bővültek, amit újszerűségük és népszerűségük magyarázott. 1914-1919 között érthetően szüneteltek a versenyek, majd a húszas években valódi felvirágzásról beszélhetünk. Az 1930-as években még tartott a lendület, de az évtized vége felé már ritkultak, majd lassan megszűntek a versenyek. Feléledésük majd csak az 1940-es évek mások felétől indul meg. III. Az autó versenyek érmeinek és plakettjeinek jellemzői A felvázolt színes és változatos autóversenyek mellett hasonlóképpen sokféle érmet, plakettet, versenydíjat feltételezhetünk. Jelen dolgozatban a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményében fellelhető darabokat ismertetjük, ami nem teljes, de képet adhat a kor és a téma stílusáról, jelentőségéről. Sajnos a rendelkezésre álló anyag korántsem mutat olyan változatosságot, mint a versenyek sokasága, ám minősége, értéke annál többet árul el. A gyűjteményben alapvetően plaketteket találunk, formájuk változatos, anyaguk rendszerint bronz. Legtöbbször a téglalap formával éltek a művészek, amely lehet álló vagy fekvő. Kiemelkedő darab a KMAC által rendezett versenyekre készült plakett. Téglalap alakú, felül hármas ívbe hajlik. A XX. század első felére jellemző allegorikus női alakok mellett Budapest legszebb részét, a Lánchidat és a várat is látjuk. Az autó, az autózás, a verseny csak jelzésszerűen tűnik fel. Az előlapon tüntették fel általában a verseny nevét, a hátlapra vésték a nyertes nevét. Az említett KMAC plakett több példányban előfordul, hiszen számtalan KMAC verseny rendezésére került sor. A betűknek üresen hagyott négyzetekbe vésték utólag a megfelelő szöveget: versenyek nevét, időpontot, kategóriát, stb. A plakettet Szirmai Tony készítette. Ugyanaz a plakett a verseny állandóságát, a minőséget jelentette, és egyfajta védjegyként is működött. A két világháború közötti versenyekhez kapcsolódnak a háromszög alakú plakettek, amely az elegancia versenyekre készített Berán Nándor. Jellemzőjük, hogy Budapest egy-egy nevezetes184