Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

dr. Molnár Erzsébet: A magyar autóversenyek érmei, plakettjei a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményében

Magyarország is hamar bekapcsolódott a versenyek szervezésébe. Kiemelkedő szerepet játszott a Király Magyar Automobil Club - röviden a KMAC - abban, hogy a jelentős versenyek, nemzetközi rendezvények Magyarországon is keresztülhaladjanak. 3. ábra: KMAC hűtőjelvény A Magyar Automobilclub 1900. november 30án alakult meg, a királyi címet 1911-ben kapta meg. Célja az automobilizmus népszerűsítése Magyarországon. Kiállításokat, versenyeket, túrautakat szervezett ennek érdekében. Kezdeményezője és szervezője volt a magyar „soffőrképzésnek", és jelentős szerepet játszott a turisztika népszerűsítésében. A magyar autógyártás fellendítésében és elismertetésében is tevékenyen részt vállalt. Támogatta az olcsó benzinkutak felállítását. A Királyi Magyar Automobilclub szervezte a legtöbb magyar autóversenyt, és segítette a magyarok, illetve Magyarország részvételét a nemzetközi mezőnyben. A nemzetközi versenyek vérkeringésébe Magyarország 1909-ben a Heinrich herceg Túraúttal (

Prinz Heinrich Fahrt-Berlin-Tátrafüred-Budapest-BécsMünchen útvonalon) kapcsolódott be. Ezt a versenyt elsősorban Zichy Béla Rezső grófnak, a KMAC Sportbizottság elnökének közbenjárására vezették át Magyarországon. A nemzetközi elismertetésben Törley József, a KMAC alelnöke is jelentős szerepet játszott. (A KMAC teljes egészében magyar intézményként működött a Monarchiában, és így is szerepelt a világban.) Idővel a kizárólag magyar és nemzetközi versenyek száma, minősége, jellege nagyon megnövekedett, szinte követhetetlenné vált. Több szervezet is rendezett különféle terep- és pályaversenyeket, különféle célokkal. Általában a gyorsaság a kitűzött cél, de gyakran szerepelt a túrázás, országjárás, autóreklámozás célként. 4. ábra: Tátra-Adria túraút 1913-ban Az országúton zajló versenyek különlegességnek számítottak az érintett települések életében is. Fényképek és korabeli feljegyzések, rendelkezések bizonyítják, hogy a falvak lakói házaikat feldíszítették, esetenként virágos diadalkaput építettek, és még a gyerekeket is „rendben" felállították az út mentén, ahogy azt Temes megye alispánja is elrendelte 1912-ben.

6 A KMAC mellett és azon belül is klubok, ún. kartelklubok szakosztályok, vidéki csoportok alakultak az 1920-as évektől kezdődően. E szervezetek is rendeztek helyi versenyeket, pl. a vidéki klubok sok esetben családi túrákat állítottak össze. Többféle kategória alakult ki a versenyek története során, és egy versenyen belül is több alkategória 6 Frisnyák Zsuzsa. A magyarországi közlekedés krónikája 1750-2000. Bp., 2001. 140.p. 182