Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

dr. Molnár Erzsébet: A magyar autóversenyek érmei, plakettjei a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményében

mozgást engedett a nőknek, növelte a függetlenség érzését, hiszen ugyanazt teljesítették egy versenyen, mint a férfiak. A női pilóták, a női autóversenyzők, az utakon kerekező lányok, aszszonyok mind azt közvetítették, hogy képesek önállóak lenni, teljesíteni, az új dolgokat könnyen alkalmazni. Igaz, hogy főként az autó csak nagyon gazdagok kiváltsága lehetett,

4 de az üzenet világos volt, és a megrögzült társadalomképet lassan, de hatékonyan, évtizedek alatt átformálta. A korabeli újságokban a versenyzők között gyakran találkozhatunk nőkkel, és mint látni fogjuk, kifejezetten női versenyeket is indítottak. I. A magyar autóversenyzés rövid története a második világháborúig A magyar autóversenyzés összefoglaló történetét még nem írták meg, kisebb-nagyobb vázlatokkal találkozhatunk, estlegesen konkrét versenyekről olvashatunk híradásszerű beszámolót.

5 Napjaink autóversenye, a Forma 1 már jóval nagyobb publicitásnak örvend, ahol viszont a magyar részvétel, főként az eredményes részvétel alig kimutatható, nem is annyira a tehetség hiányában, mint inkább az anyagi erőforrások elégtelensége miatt. A magyar autóversenyzés története pedig sikertörténet mind hazai, mind nemzetközi tekintetben. A versenyzőkre, a pályákra egyaránt büszkék lehetünk. Az alábbiakban röviden összefoglalom a második világháború előtti versenyek történetét, bízva abban, hogy talán majd monográfia megírására is sor kerül egy autótörténész részéről. Az első autóversenyt Franciaországban rendezték meg 1894-ben Párizs és Rouan között, amikor az átlagsebesség még csak 17 km volt. Eleinte a már létező utakon, útszakaszokon zajlottak a futamok, különböző települések között. Később alakultak ki a pályák, amelyek kifejezetten 4 A versenyek is pénzbe kerültek, de lehetőség volt támogatókat szerezni, ahogy a férfiak is tették. 5 1930-ig rendelkezésre áll a KMAC jubileumi aranykönyve, amelyben számtalan értékes adatot találunk, de sok hiányossága is akad. A Királyi Magyar Automobilclub jubiláris aranykönyve 1900-1930. Szerk.: Lindner Ernő és Illés István, Bp., 1930. a versenyek céljára készültek, ugyanakkor megmaradtak az országúti versenyek is. Az első, igazán nagyszabású, nemzetközileg is jegyzett autóversenyt 1906-ban rendezték meg. Ez volt a Grand Prix France, amelynek magyar sporttörténeti jelentősége, hogy a győzelmet a magyar Szisz Ferenc szerezte meg. Érdekes összehasonlítani a sebességeket: az 1906-os verseny átlagsebessége 103 km volt, ma pedig a versenypályákon elérhető a 300 km-es sebesség is. (Rally versenyeken kb. 120-200 km az átlagsebesség.) Szisz Ferenc 1881. szeptember 20-án született Szeghalmon. Eredetileg lakatosként és rézöntőként dolgozott, de az autók, motorok iránti érdeklődése miatt kitanulta az autószerelő mesterséget is, sőt később mérnöki oklevelet is szerzett. Sokfelé tanult Európában, végül a Renault gyárban kamatoztatta tudását, ahol több újítását is elfogadták. A Renault versenycsapatában először, mint szerelő vett részt, később már a gyár versenyzőjeként. 1944. február 21-én hunyt el. 2. ábra: Szisz Ferenc 181