Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)
Dr. Krámli Mihály PhD: Adatoka Magyar Királyi Folyam - és Tengerhajózási Részvénytársaság 1932. évi szanálásához
évi megállapodást kiegészítő pótszerződés. A társaság pénzügyi helyzetének szanálásához ekkor már 37,6 millió pengő hiteltartozás és egyéb adósság rendezésére volt szükség. 1 0 A pótszerződés alapján a kereskedelemügyi miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy a társaság részvénytőke-emelései esetén az újonnan kibocsátott részvényekből az államkincstár részére részvényeket megszerezhessen. A kereskedelemügyi miniszter társaság üzletvitele felett teljes felügyeleti jogot kapott, és jogot kapott arra is, hogy a személyzeti járandóságokat leszállíthassa. Az állami felügyelet és befolyás-növekedés volt az ára annak az évi 2 millió pengő külön államsegélynek, melyet a társaság függő tartozásainak a jóváhagyott törlesztési terv szerinti rendezésére utaltak a rendes, évi 1,5 millió pengős államsegély mellett. A fenti, úgynevezett második szanálás sem hozta meg a kívánt eredményt, a társaság helyzetének végleges rendezését. Ez végül az 1935/36-ban végrehajtott harmadik szanálás során történt meg: a részvényeknek az államkincstár és a MÁV tulajdonába kerülésével a MFTR állami vállalattá vált. Melléklet A MFTR pénzügyi viszonyainak új alapokra való helyezésére irányuló tágyaialások A társaság igazgatósága nem mulasztotta el az illetékes tényezők figyelmét az üzletmenet roszszabbodására felhívni, majd 1929 legelején, amidőn az 1928. évi üzleteredményről már tiszta kép volt nyerhető, az igazgatóság a m. kir. kormányhoz fordult a társaság pénzügyi viszonyainak új alapokra való helyezése végett, kifejezésre juttatván, hogy amennyiben a társaság szanálása már a legközelebbi időben nem volna keresztülvihető, az igazgatóság kénytelen volna a társaság liquidálását kimondani, amelynek gondolatával már hónapok óta amúgy is kénytelen foglalkozni. Ezen lépésnek első eredménye az volt, hogy a kormány 1929 március hó végén egy miniszteriális bizottságot küldött ki a társasághoz, amelynek feladata volt a MFTR 1 0 MMKMAMladiáta-gyűjtemény„M.F.T.R. Memorandum 1931. szeptember 19-ről." részvények belértékét és a társaság jelentőségét a dunai hajózásban konkrét adatok alapján megállapítani. Időközben és pedig egyelőre csak az illetékes miniszter urak és a társaság vezetői között tanácskozások folytak aziránt, hogy a szanálás milyen főbb irányelvek mellett volna keresztülvihető. 1929 őszével az éremleges tárgyalások is megindultak a kereskedelmi és pénzügyminisztérium illetékes főtisztviselői, valamint a társa-ság vezetősége között. Ezen tárgyalások során alkalmuk volt a társaság helyzetét részletesen ismertetni, a kívánt felvilágosításokat megadni, valamint kívánságainkat és javaslatainkat előterjeszteni. 1929. év végén a szanálás főbb irányelvei már kibontakoztak és a következőkben jelölhetők meg: 1. az angol részvények megvásárlása az állam által; 2. a magyar bankok kezében lévő M FTR részvények megvásárlása az állam által; 3. a MFTR függő adósságainak rendezése és forgótőke szükségletének biztosítása részben alaptőke emeléssel, amelynek kapcsán az új részvényeket az állam venné át, részben az eddigi avagy a felemelt subventió lekötése ellenében eszközlendő kötvénykibocsátással; 4. az 1926. évi szerződésnek módosítása különösen oly célból, hogy a subventió feltétlen és csőd esetére is való biztosítása által a kötvénykibocsátás lehetővé tétessék. Ebbe az időbe esik a kormánynak azon elhatározása is, hogy a MFTR függő ügyeinek rendezése a MÁV részéről történjék meg és hogy nevezetesen az alaptőke felemelése folytán kibocsátásra kerülő részvényeket a kormány, élve az 1926. XXIII. tc.-ben nyert felhatalmazással, a MÁV részére szerezze meg. 1930. év elején a bankokkal is felvétettek az érdemleges tárgyalások és báró Kornfeld Pál megbízást nyert az angol részvénytranzakció lebonyolítására. A bankokkal előzetes megállapodás jött létre, amely abban az ajánlat-tervezetben nyert lefektetést, amelyet egyrészt az érdekelt magyar bankok: a Magyar Általános hitelbank, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, és a Hazai Bank, másrészt a MFTR terjesztettek 1930. évi május hó 12-én a kormány elé. Megjegyzendő, hogy ezen ajánlat 119
