Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)
Kovács Ottó: Zarzetzky József gyufagyárai - egy híres iparos munkássága
külföldi kapcsolatai kiterjedésének. 1 4 Itthon hazai gyáriparosi tevékenységének és külföldi sikereinek jutalmaképp Ferenc József kitüntette a hazai iparfej lesztő tevékenységéért adományozott érdemkereszttel. Hamarosan megjelent életének és addigi munkásságának portréval illusztrált összefoglalása a kor sikeres embereit bemutató Hajnal-naptárban. A Váci úti 117. szám alatti gyufagyár A Zarzetzky József Váci úti gyufagyáráról értesítő első híradás 1863 elején a Vasárnapi Újság 1 5 című folyóirat hasábjain a gyár jelent meg. Eszerint a 4500 négyszögöl nagyságú telken felépített gyárban naponta 13 millió szál gyufa készül, de ezek mellett, gyufaskatulyák, dobozok, ládák készítésével, valamint fénymáz, viasz, mécses és gyújtókő előállításával is foglalkoznak. Az árucikkek előállításához a gyár évenként 300.000 font (egy magyar vagy bécsi font = 0,5606 kg) ként, 200.000.font gumiarábikumot, 20.000 font gyantát, ugyanennyi míniumot, 30.000 szál deszkát használ fel. A gyár dolgozóinak száma meghaladja az ezer főt. Az áruforgalmazás nagy távolságokra is kiterjed „Gyártmányait messze vidékekre elküldi, mert nemcsak Magyar és Erdélyországokban, Galicziában és az osztrák tartományokban, hanem a távol külföldre is nagyszerű kereskedést folytat, s azon kedvező helyzetben van, hogy a legterjedtebb megrendeléseknek is mindig gyorsan és pontosan eleget tehet." A gyár a tömegtermelés igényének megfelelve kizárólag gőzgépekkel dolgozik, és betegsegélyezési pénztárt is működtet. Az igazgatói irodában megtekinthető az a már említett dicsérő oklevél is, amelyet Zarzetzky az 1862. Londonban rendezett világkiállításon, gyártmányainak elismeréseképpen kapott. Megtudjuk, hogy a gyár az érdeklődők számára látogatható: ,,A ki látni 1 4 A Londoni Világkiállításon 233 magyar kiállító terméke az Osztrák Birodalomnak jutott kiállító terület egyharmadán került bemutatásra, Vasárnapi Újság 1861.45.szám, a szerző nincs feltüntetve. 1 5 Lásd a 3. jegyzetet. akarja, miképen készül a gyufa, mily gyorsasággal válik egy fenyőhasáb ezer meg ezer gyufává; az nem fogja megbánni, ha adandó alkalommal egy félórát töltött e gyár érdekes műhelyeiben." A dolgozók száma a cikkben említettnél azért talán valamivel kevesebb lehetett, ugyanis egy nem sokkal későbbi, 1864.július 2-án írott, a gyár munkakörülményeit vizsgáló jegyzőkönyv 700, egy 1865. január 11-én rögzített pedig 800 dolgozót említ. A termelés nagyságáról nem rendelkezünk biztos adatokkal, de bizonyosan jelentős mennyiségű árut állított elő. Munkás egészségügy és szociális intézkedések Zarzetzky József gyáraiban A gyufagyárak, és a gyárakon belül a gyufamártó részlegek, az ipari üzemek legegészségtelenebb egységei voltak. A gyufaiparban dolgozók egészségét legerősebben a gyufafej alapanyagát képező fehér foszfor gőzének folyamatos belélegzése károsította, amely a foszfornekrózisnak nevezett betegség kifejlődését okozta. A dolgozók rossz munkaegészségügyi helyzetét súlyosbította a tény, hogy hazánkban a fehér foszforos gyufa gyártását csak 1912-ben tiltottákmeg.Anemmegfelelőmunkakörülmények és a sorozatos megbetegedések miatt 1858-ban emlékezzünk, nem sokkal előbb kezdődött meg a Zarzetzky-gyárban a fehér foszforos gyufák gyártása! - a Szövetség utcai részleg fizetett pénzbírságot és hagyott fel működésével. Bár Zarzetzky már igen korán megpróbálta a munkaegészségügyi hiányosságokat pótolni, és a 3 Bárány utcai gyárban 1846-tól intézkedtek a beteg munkások orvoslásáról, 1863-ban ez az üzemegység is hasonló sorsra jutott. 1 6 Ez utóbbi gyárban készült 1 6 A Szövetség utcai gyár mint említettük, eredetileg is csak átmeneti üzemnek épült, így annak bezárásával Zarzetzky már megnyitása idején számolt. Az új gyár építkezései, bár kölcsön felvételével történtek, nagy tőkét vontak el, s ez sem tett lehetővé anyagi befektetést a régi, 3 Bárány utcai gyárnál. De a gyáros nem is törekedett erre, egyre kevesebbet törődött vele és ott dolgozó munkásaival. 109