Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Kovács Ottó: Zarzetzky József gyufagyárai - egy híres iparos munkássága

hiányosságok leírása az első dokumentum a vegyipari munkások egészségügyi helyzetéről.

1

7 A hatósági előírás szerint a megfelelő munkakörülmények biztosítása mellett a munkásoknak negyedévente orvosi vizsgálaton kellet részt venniük. Az erélyes hatósági fellépésnek köszönhetően a Váci úti gyárban tartott vizsgálatok 1865-től már a rendszabályok pontos betartását igazolják. A gyermekmunka nem szabályszerű alkalmazás ugyancsak nem volt ritkaság. A 3 Bárány utcai telepen Zarzetzky is külön bírságot fizetett a nem megfelelő korú - 10 év alatti - gyermekek foglalkoztatásáért. A munkások bérezése egyébirántférfiak egy napra 1,50 forint, a nőké 1 forint a gyermekeké 60 krajcárfizetést kaptak - megfelelt a többi pesti gyufagyárban fizetett béreknek. Zarzetzky a Váci utcában új, korszerű épületet emeltetett, ahol a gyufaszálakhoz szükséges fa feldolgozásától a készáru csomagolásig tartó munkafolyamatok osztályokra osztott, világos és jól szellőző munkatermekben zajlottak. A szociális helyzet javítására 1863-ban a gyárban betegsegélyező és nyugdíjpénztár létesült, amelyből a beteg vagy munkaképtelen dolgozók gyógykezelésének és nyugdíjazásának költségeit fizették. A betegszabadság ideje alatt a pénz-tár a dolgozó fizetésének felét, elhalálozás esetén a temetés költségeinek felét fizette. A betegsegélyező és nyugdíjpénztár ekkor még kizárólag a munkaadók kezelésében volt, és ez a munkásokkal, akik az általuk befizetett pénz megfelelő felhasználását illetően meglehetősen bizalmatlanok voltak, folyamatos súrlódásokhoz vezetett. Ennek ellenére a helyzet csak 1872 végére vált annyira feszültté, hogy a dolgozók sztrájkkal gyakoroltak nyomást a munkaadóra, és elérték, hogy a betegsegélyezési alap kezelésébe munkásokat is bevontak. Szlovák kapcsolatok Zarzetzky József szlovák feleségei révén szorosan kötődött a szlováksághoz, és már 1

7 Móra László Próder IstvámA magyar kémia és vegyipar kronológiája 1800 - 1944, Magyar Tudománytörténeti Intézet Internetes elérés: vmek.niif.hu/04900/04955/04955.pdf 1846-ban, a felvidéki éhínség idején feleségével együtt támogatta - a főként Árva megyéből Pestre menekült - szlovákokat. A felnőtteket és az idősebb gyerekeket gyáraiban foglalkoztatta, a fiatalabbakat pénzzel segítette, valamint finanszírozta esetleges orvosi ellátásukat is. Szlovák iparos barátai ismertették meg az 1860as években szerveződött, bázisául a polgárságot meghatározó, céljának a békés magyar - szlovák együttműködést kitűző, az általános műveltséget és a szlovák irodalmi munkákat terjeszteni kívánó „Új Szlovák Iskola „nevű szerveződéssel. Az Új Szlovák Iskola nyomdájának, egyúttal az első szlovák-magyar nyomdának, a Minervának a gyufagyáros nem csupán egyik részvényese, hanem elnökségi tagja is volt. A nyomdaalapító Bobula János, Zarzetzky jó barátja, készítette el a gyufagyáros első részletes életrajzát. Zarzetzky elfogadta a meghívást a Fiatal Szlovákok Demokratikus Pártjába is, a szlovák közoktatás helyzetét, és szlovák iskolák létesítését személyes közbenjárással is igyekezett elősegíteni, ez irányú erőfeszítései politikai okok - a pánszláv érdekek érvényesítésének veszélyére hivatokozva - miatt mérsékelt sikert hoztak.

1

8 A kiegyezés után Zarzetzky gyáriparosi sikerét mutatja, hogy az 1860-as években Pest város igen nagy összeggel adózó polgárai közé tartozott, a legnagyobb adófizetők jogán a városi közgyűlés virilista képviselőinek sorába léphetett. Képviselői tisztségét az 1873. évi városegyesítés utáni választásokig töltötte be. Ezzel egy időben az Első Magyar Iparbank vezetőségének is tagja volt. A Zarzetzky-gyár képviselte a magyar gyufaipart az 1867-es párizsi világkiállításon gyufacikkeivel és a napjainkig fennmaradt, színes gyufákból kirakott erre az alkalomra ma is meglévő gyárképével, amely a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tulajdonában van. 1

8 Erre hivatkozva tagadta meg a kérvények teljesítését Zitovszky János esztergomi érsek, valamint az oktatásügyi tárca képviselője. 110