Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Gyűjteményi ismertetések - Szunyogh Gábor: Az Országos Műszaki Múzeum gőzgépgyűjteményének tanulmánytári bemutatása

és ismét feltölti a tartályt. Amikor a feltöltődés befejeződik, újra gőzt vezetve a tartályba, a folyamat megismétlődik.(Vajger Mihály, Országos Műszaki Múzeum Restaurátor Műhelye, Budapest, 1986, 960x 1100x160 mm). SAVERY gépének elterjedt változatában két ilyen gép működött egyidejűleg: amíg az egyikbe bevezették a gőzt (azaz szívó üzemmódban volt), a másikat éppen hűtötték, (tehát szívást végeztettek vele), így a vízemelés folyamatossá vált. A gép emelőmagassága 20-30 méter volt. Bár e szivattyút már a „tűz erejével" lehetett hajtani, nem pedig emberi vagy állati izomerővel, gőzgépnek mégsem nevezhetjük, mert nem voltak benne a gépekre oly jellemző mozgó alkatrészek, és hatásfoka is hihetetlenül rossz volt. 2. A gőzgépek fejlődésének főbb állomásai A 17. századi „fizikai előkészítés" a 18. században hozta meg gyümölcsét: ekkorjelentek meg a már mai értelemben vett, valóban gépnek nevezhető gőzüzemű berendezések. Igaz, az akkori gőzgépek alapvetően más elven működtek, mint későbbi, 19. és 20. századi utódaik, de olyan széles körben elterjedtek, hogy az ipari forradalom alapvető erőforrásává váltak. Atmoszférikus gőzgépek A század első felét az ún. Newcomen-rendszerű atmoszférikus gőzgépek uralták. (Az „atmoszférikus"szó arra utal, hogy az erőkifejtést a légkör nyomása végzi). THOMAS NEWCOMEN

7 angol vasműves 1712-ben a Birmingham közelében lévő Dudley Ten Yard bányában (mintegy tízévi előkészítő munka után) üzembe helyezte a világ első, éspedig a PAPIN által megfogalmazott elv továbbfejlesztésén alapuló gőzgépét. Sikerük nyomán rövid időn belül ezek a gépek elterjedek mindenek előtt Angliában, de hamarosan egész Európában, NEWCOMEN gépeit bányák vízmentesítésére használták. Igen rossz hatásfokú szerkezetek voltak, mert a gőz lecsapatása roppant hőveszteséggel járt. A gőz fejlesztését szolgáló kazán hihetetlen mennyiségű tüzelőt igényelt, (az angliai erdők eltüntetéséhez e gépek jelentősen hozzájárultak), de lehetővé tette az ásványkincsek kiaknázását vízveszélyes bányákból. Newcomen-rendszerű volt Magyarország első gőzgépe is, melyet 1720-ban építettek ISAAC POTTER

8 és HELL JÓZSEF

9 tervei alapján a Selmecbánya közelében található Újbányán. 1:10 méretarányú működőképes makettjén (78.140.1.) jól kivehetők a Papin-féle működési ciklusok kiszolgáló berendezései: a gőzkazán, 2. ábra. Thomas Savery gőzszivattyúja