Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Gyűjteményi ismertetések - Ijjas Gáborné Rácz Judit: Lengyel Béla (1844–1913) kísérleti eszközei az Országos Műszaki Múzeum Kémiai Gyűjteményében

2. kép Than Károly (1834-1906) kép Gustav Kirchhoff (1824-1887) 4. kép Robert Bunsen (1811-1899) kutatásaiban bizalmas munkatársává fogadta. Tanársegédi ideje alatt LENGYEL néha előadásokat is tartott THAN KÁROLY helyett, fő feladata azonban a gyakorlatok vezetése volt. A hallgatókkal való foglalkozás mellett nagy rutint szerzett a klasszikus analitikus eljárásokban. Közben elnyerte a Természet- tudományi Társulat által kitűzött pályadíjat öt magyar búzafajta kémiai elemzésével. Ez a pályázat is hozzájárult ahhoz, hogy neve hivatalos körökben is ismertté váljon. így érthető, hogy amikor a debreceni Mezőgazdasági Tanintézet kémiai tanszékének betöltéséről volt szó, rá, az akkor 24 éves fiatalemberre esett a választás. Mielőtt azonban tanszékét elfoglalta volna, állami ösztöndíjjal tanulmányútra ment Heidelbergbe a híres német tudósok: KIRCHHOFF (3. kép) és BUNSEN intézetébe. ROBERT BUNSEN (1811-1899) (4. kép), aki az analitikai kémia világhírű művelője, a spektroszkópia megalapítója volt, felismerte LENGYEL BÉLA kiváló képességeit és tanársegédi állást ajánlott fel neki. így az 1869/70-es tanévet BUNSEN tanársegédjeként Heidelbergben töltötte. Ő készítette el a professzor előadási kísérleteit, megfigyelte mestere saját készítésű eszközeit. Ekkor szerzett nagy gyakorlatot az előadási kísérletezésben. 1870-ben, 26 évesen, doktori disszertációja és szigorlata alapján a heidelbergi egyetem bölcsészdoktorává avatták. Heidelbergi tartózkodása más vonatkozásban is igen gyümölcsöző volt. THAN KÁROLY kérésére részletesen tanulmányozta az ottani világszínvonalú laboratóriumok építési elveit és korszerű berendezéseit. Ezeknek a megfigyeléseknek a gondos figyelembevételével készült el a pesti egyetem új kémiai intézete a Trefort kertben, amelyet 1872-ben adtak át. Ez a korszerű intézet szolgált mintaképül később a római, birminghami, grazi, aacheni és bostoni kémiai intézetek építéséhez. Az 1870-ben kitört francia-német háború miatt LENGYELnek mint külföldi állampolgárnak haza kellett jönnie. A pesti egyetemen magántanári képesítést szerzett, 1872-ben egyetemi tanárnak nevezték ki és az újonnan szervezett II. számú Kémiai Intézet élére került. Egyetemi tanárságára kihatott, hogy nem jutott megfelelő helyiséghez. Ennek ismeretében különösen értékelhetjük tudományos eredményeit. Heti tíz órában előadásokat kellett tartania, kísérleti vegytant, gyógyszerészeti és elemző vegytant tanított 250 hallgatónak.