Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Gyűjteményi ismertetések - Ijjas Gáborné Rácz Judit: Lengyel Béla (1844–1913) kísérleti eszközei az Országos Műszaki Múzeum Kémiai Gyűjteményében

A hallgatók létszámának gyors növekedésével egyre nagyobb gondot jelentett a helyhiány. 1888-ban az egyetem természetrajzi épületének I. emeletén kapott két nagyobb és három kisebb szobát az általa vezetett II. számú Kémiai Intézet, de ez is szűknek bizonyult. 21 évet töltöttek el ebben a rossz helyzetben. AII. számú Kémiai Intézet jó elhelyezést csak akkor kaphatott, amikor a Műegyetem lágymányosi épületei elkészültek és kiürített Eszterházy utcai épületét átalakították. Az 1909-es tanévet kezdhették el olyan körülmények közt, amelyekről LENGYEL BÉLA mindig is álmodott. A szép környezetet és a jó munkafeltételeket azonban már nem tudta kihasználni. Egy szokásosan átdolgozott nap után 1913. március 11-én elérte a könyörtelen, hirtelen szívhalál. A tanítvány ILOSVAY LAJOS (1851-1936) a következőket mondotta gyászbeszédében: „Fájdalom, mikor már eljutottál oda, hogy se tér, se idő, se anyagi eszközök hiánya nem korlátozott volna eszméid megvalósításában, erőd kimerült és végképpen pihenni tértél." Temetését a nagy embereknek kijáró pompával rendezték meg. Élete lezárult, működésének emléke azonban tovább élt, elsősorban volt tanítványaiban, munkatársaiban. Egykori tanársegédei közt olyan jeles személyiségeket találunk, mint WESZELSZKY GYULA, DOBY GÉZA, MAUTNER NÁNDOR, KALECSINSZKY SÁNDOR, NURICSÁN JÓZSEF, ILOSVAY LAJOS, akik később maguk is kimagasló eredményeket értek el a hazai kémiában. LENGYEL BÉLA a kísérleti kémia sikerekben gazdag kutatója, a szervetlen és analitikai kémia elismert tudósa volt. A világon elsőként állított elő elektrolízissel nagy mennyiségű és tisztaságú fém kalciumot és stronciumot. Ezeket az első darabokat leforrasztott üvegcsőbe helyezte és az 1896-os Ezeréves Magyarország kiállításon, valamint az 1900-as Párizsi Világkiállításon mutatta be nagy sikerrel. Ugyancsak ő volt az, aki elsőként állított elő kalcium-hidridet, kalcium-amalgámot, kalcium-nitridet és karbonil-szulfidot. Tudományos és ismeretterjesztő tevékenysége Az égés gyakorlati kérdésével is foglalkozott. 1876-ban a hidrogénláng gyakorlati alkalmazásáról számolt be. különösen az üvegtechnikában használhatta ezt jól, mivel magasabb hőt ad le, és az üveg nem lesz tőle homályos. 5. kép Lengyel Béla-féle higany légszivattyú 1881-ből Mint BUNSEN és KIRCHHOFF tanítványa, színképelemzéseket is végzett. A spektroszkópiai kutatáshoz szükséges igen alacsony légnyomás előállításával is sokat próbálkozott. 1881-ben egy vízlégszivattyúval kombinált higanylégszivattyút szerkesztett (5. kép). Ezzel a műszerrel egy három liter űrtartalmú csövön fél óra elteltével