Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Gyűjteményi ismertetések - Szunyogh Gábor: Az Országos Műszaki Múzeum gőzgépgyűjteményének tanulmánytári bemutatása

végrehajtott. Felismerte, hogy a dugattyú nem csak a levegő nyomásával tolható le, hanem bármilyen, a levegő nyomásához hasonló nyomású közeggel, pl. gőzzel. Kéthatásúvá tette tehát munkahengerét: míg a dugattyú egyik (pl. alsó) oldalán a gőz lecsapatásával éppen vákuumot alakított ki, másik oldalára a kazánból gőzt vezetett. A dugattyú tehát ugyanúgy elmozdult, mintha a külső levegő hatott volna rá. Ha ezután a felső dugattyútérben lévő gőzt kezdte lehűteni, és egy csap megnyitásával az alsó részbe engedte a légköri nyomású gőzt, akkor a folyamat megfordult: a dugattyú felemelkedett. (Newcomennél a dugattyú felemelését - mint láttuk - a himba végezte a rákötött lánc, rudazat és szivattyú súlyát felhasználva.) A himbának WATT azt a feladatot adta, hogy a dugattyúrúd függőleges irányú alternáló mozgását továbbítsa a munkagép felé. Ez (akár csak a gőzkondenzátor feltalálása) korszakalkotó jelentőségű volt: megteremtette az előfeltételét annak, hogy a gőzgép forgómozgást állítson elő, szinte végtelenül kiterjesztve a gőzgépek alkalmazási körét. (A Newcomen-féle gépek kizárólag szivattyúzásra voltak alkalmasak.) Lényeges különbség a watti és newcomeni mechanizmusok között, hogy míg a dugattyúrúd NEWCOMEN gépében csak húzásnak volt kitéve (és ezért a himbával való összekötését egyszerűen egy lánccal meg lehetett oldani), WATTnál a kéthatású működés miatt hol húzás, hol nyomás mutatkozott, WATT nem alkalmazhatott ezért láncos kapcsolatot a dugattyú és a himba között, hiszen a lánc nyomóerő átvitelére alkalmatlan. A dugattyúrúd viszont nem köthető közvetlenül a himbához, 4. ábra. Himbás gőzszivattyú modellje hosszúságú, parallelogramma alakú csuklósan) egy meghatározott fix ponthoz rögzíti, akkor e négyszög negyedik sarka igen jó közelítéssel egy függőleges egyenes mentén fog mozogni. Ehhez a ponthoz kapcsolva a dugattyúrudat, annak függőleges vezetése biztosított. (Igaz, néhány évtized múltán a keresztfej feltalálásával a dugattyúrúd vezetésére sokkal egyszerűbb megoldást is találtak. A Watt-féle parallelogrammát (un. lemniszkátás mechanizmusként) más gépekben, pl. az önjáró bányabiztosító berendezésekben napjainkban is alkalmazzák. mert a himba vége köríven mozog, a dugattyú pedig csak egyenes vonalban (függőlegesen) mozoghat. E probléma megoldására WATT kialakított egy különleges mechanizmust: az. ún. Watt-féle parallelogrammát. Bár olyan valódi gépünk sajnos nincs, mely WATT valamelyik eredeti gépét tükrözné, de egy 19. század végi himbás gőzszivattyú modellje (70.502.1.) alkalmas WATT legtöbb mechanikai újításának tanulmányozására, mert ezeket a későbbi nagynyomású gépeken is előszeretettel alkalmazták (4. ábra), WATT felismerte (1784-ben), hogy ha egy meghatározott oldalcsuklós szerkezet két sarkát a himbához, harmadik sarkát pedig (szintén