Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Gyűjteményi ismertetések - Szunyogh Gábor: Az Országos Műszaki Múzeum gőzgépgyűjteményének tanulmánytári bemutatása

WATT a himba lengő mozgásának forgómozgássá alakítására 1781 -ben szabadalmaztatta bolygókerekes mechanizmusát, melynek működését a Watt-féle planétahajtás famodelljén követhetjük nyomon (86.196.1.). A himba végéről egy hajtórúd nyúlik le, melyre egy fogaskerék (un. bolygókerék) van rögzítve elfordulásmentesen. E fogaskerék egy, a gép főtengelyére rögzített másik fogaskerékhez (napkerékhez) kapcsolódik. Miközben a himba vége fel-le mozog, a bolygókerék körbe járja a napkereket, és azt forgásba hozza. A napkerék forgása pedig forgatja a gép főtengelyét. A modell villanymotorral üzemeltethető (Kapuy János, Országos Műszaki Múzeum Restaurátor Műhelye, Budapest, 1986, 1300x500x855 mm). Bár a Watt-féle kisnyomású gőzgépeket a 19. században kiszorították a nagynyomású gőzgépek, a himbás mechanizmus (különösen a nagyobb teljesítményű gépek esetében) nagyon sokáig megmaradt. Erre szolgál példaként a fentebb már idézett himbás gőzszivattyú modellje (70.502.1.). Állóhengeres elrendezésű alacsony és magas nyomású hengerekkel van ellátva. Vezérlő tolattyúinak mozgatását a főtengellyel kúpfogaskerekes kapcsolatban álló vezértengelyre ékelt excenter végzi. Fordulatszám-szabályozása Watt-féle centrifuga regulátorral történik, mely szintén a kúpfogaskerékkel meghajtott tengelyről kapja a meghajtást. A himbáról lenyúló rudazatok a tápszivattyút működtetik. Egy ehhez hasonló, OTTÓ H. MUELLER

14 német gépészmérnök tervei szerint készült 120 LE-s himbás gőzgépet 1878-ban állítottak fel a Budapesti Vízműveknél. A nagynyomású henger Corliss-vezérléssel működött, az alacsony nyomású pedig síktolattyús vezérlésű. (1860-1900, 780x800x320 mm, 40 kg). A himbás gépek gyártásával a XIX. század végen álltak le. Egyhengeres, fekvő elrendezésű gépek A nagynyomású gőzgépek térhódításával jelentős átalakuláson ment keresztül a gőzgépek arculata. Azáltal, hogy a gépek teljesítményét immár nem a dugattyúátmérő növelésével, hanem a gőznyomás növelésével fokozhatták, lehetővé tette az egész gépkonstrukció méreteinek csökkentését, ¡11. munkahengerének vízszintes elhelyezését. A fekvő munkahenger viszont fölöslegessé tette a himbás erőátvitelt. (Korábban azért ragaszkodtak a konstruktőrök a himbához, ¡11. a függőleges hengerelrendezéshez, mert csak így tudták elérni, hogy a hatalmas, néha több tonnás dugattyúk önsúlyuknál fogva ne súrlódjanak a munkahenger oldalán. Fennállt annak a veszélye is, hogy az egyoldalú terhelés miatt a hengerek felületén jelentős kopás fog megindulni. Mindezen problémákat úgy hidalták át, hogy a súlyos dugattyút a dugattyúrúdnál fogva befüggesztették a munkahengerbe, elkerülve a dugattyú és a henger felületének fémes érintkezését.) Az új típusú gépek fő egységeinek megismerésére igen alkalmas Collmann-vezérlésű gőzgépmodellünk (70.447.1). Végig követhető rajta, miképpen alakul át a gőzben rejlő termikus energia a főtengelyről távozó mechanikai energiává (5. ábra). Metszetben látható a nagynyomású munkahenger a dugattyúval, a gőz bejutását és eltávozását szolgáló be- és kiömlőnyílás, a keresztfejjel egyenesbe vezetett dugattyúrúd, a hajtókar és a forgattyús tengely, az egyenletes járást szolgáló lendítőkerék és a gép teljesítményét szabályozó szelepes vezérlő