Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Látogatók és műszaki múzeumok - Gulya István: A látogatóbarát múzeumi környezet kialakításának lehetőségei az Országos Műszaki Múzeum Kohászati Múzeumában

mellett közösségi, sport és kulturális szerepkört is szánnak a volt vasgyár épületeinek. A gyár rekonstrukciója óriási anyagi erőket kíván, azonban a város vezetésében megvan a szándék a probléma megoldására, és számos uniós országban sikerült a felzárkóztatási forrásokból barnamezős területeket újjáéleszteni, új funkciókkal ellátni. Egy ilyen programhoz csatlakozva múzeumunk egyrészt megfelelő raktározási lehetőségekhez, másrészt autentikus helyszínen létrehozható bemutatótérhez juthatna. Eddig elképzelhetetlen lehetőségeket kínálna a bemutatás és programszervezés szempontjából, ha a gyári technológiát nem csupán maketten, hanem (legalábbis ami még megmaradt) eredeti körülmények között lehetne megtekinteni. A fejlesztéseket fenyegető veszélyek nem igényelnek különösebb magyarázatot, a SWOT-analízis táblázata önmagáért beszél. JAVASLATOK A LÁTOGATÓBARÁT MÚZEUMI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSÁHOZ Ahogyan a bevezetőben már megállapítottuk, a látogatóbarát szemlélet kialakítása az első lépés. Ez számos megszokás és bevett szakmai rutin átalakítását, megváltoztatását igényli, ami nem lesz zökkenőmentes, de az Országos Műszaki Múzeum vezetőségének támogatásával kivitelezhető, és nem igényel komoly anyagi erőt. Az igazi fejlesztések a Kohászati Múzeum új állandó kiállításához kötődnek. Hosszú egyeztetések, szakmai megbeszélések előzik meg a kiállítás forgatókönyvének megalkotását, amelynek látogatóbarát szemlélettel kell készülnie, és párhuzamosan el kell készíteni a tárlat koncepcióján kívül a kapcsolódó múzeumpedagógiai és egyéb programokat, rendezvényeket, illetve gondoskodni kell a régi kiállítás tárgyainak és installációinak sorsáról, valamint meg kell tervezni az épület szükséges felújítási munkáit. Az épület belső beosztásán csak kevéssé lehet változtatni, ezért inkább az eddigi funkciókat kell áttervezni. A mozgáskorlátozottak épületbe való bejutása a főbejáraton a földszintre, illetve az épület hátsó traktusán található rámpán az első emeleti kiállító térbe megoldott, a 2. emeletre való feljutásukat azonban a lépcsőházban nem lehet megfelelően megoldani. Külső lift megépítésével a műemlék épülethez való illeszkedés problémái miatt nem nagyon lehet számolni, pedig így a tetőtér esetleges beépítése, és irodai funkciókra való kialakítása esetén az irodai ügyfélforgalom nem a kiállító tereken keresztül zajlana. A megfelelő fogadó- és várakozótér problémájáról már szóltunk korábban. Anélkül, hogy az új állandó kiállítás térhasználatát, illetve beosztását megterveznénk, csupán a látogatók fogadása és áramlása szempontjából a funkciók átszervezésének három változatát tudjuk jelenleg elképzelni (azt leszámítva, hogy minden marad a régiben): 1. „Minimum program": A 2. emeletre olyan funkciók kerülnek, amelyek nem igénylik sok látogató megjelenését: pl. gyűjteményi raktár, átmeneti raktár, gyermekfoglalkoztató, előadóterem. A főbejárat a jelenleg mozgáskorlátozottak számára kialakított hátsó ajtó lesz, a jelenlegi kiállítótérből leválasztunk a látogatók fogadására elegendő helyiséget. Az áramlás iránya a jelenleginek fordítottja lesz, a