Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Vámos Éva Katalin: Természettudósok három generációja Magyarországon, 1849–1918

9. kép. Szily Kálmán (1838-1924) szobra a BME aulájában SZILY KÁLMÁNnak felbecsülhetetlen érdemei voltak a kir. m. Természettudomá­nyi Társulat népszerűsítő profiljának kialakításában és közlönye színvonalas szer­kesztésében. A magyar nyelv helyes használatára különösen ügyelt, szívügyének tekintette. Már 66 éves, amikor 1904-ben megalapítja a Magyar Nyelvtudományi Társaságot, a Magyar Nyelv című folyóiratával együtt. A köz szolgálatába állított fá­radhatatlan áldozatvállalása e tudósgeneráción belül is példaszerű. 34 SZABÓ JÓZSEF SZABÓ JÓZSEF (Kalocsa, 1822-Budapest, 1894) filozófiai és jogi tanulmányok után 1842 és 1846 között elvégezte a selmeci bányászati akadémiát. 1948-ban Kossuth a Pénzügyminisztérium bányászati osztályára hívta. 1850-1855 között he­lyettes tanár volt a Tudományegyetem ásványtani tanszékén. 1851-ben doktorá­tust szerzett, 1853-ban külföldi tanulmányúton vett részt. 1855 és 1858 között a budai állami főreáliskola rendes tanára volt, 1858-ban a pesti kereskedelmi akadé­mia kémia és kísérleti fizika tanára, 1860-ban igazgatója lett. 1860-61-ben ismét helyettesített az ásványtani tanszéken. 1862-ben nyilvános rendes tanárrá nevez­ték ki. Az 1867-1868 tanévben a bölcsészettudományi kar dékánja, 1883-tól az egyetem rektora volt.

Next

/
Thumbnails
Contents