Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Vámos Éva Katalin: Természettudósok három generációja Magyarországon, 1849–1918

10. kép. Szabó József (1822-1894) A Magyar Földtani Társulat alapító tagja, 1850-től másodtitkára, 1862-től első titkára, 1870-1883 között alelnöke, 1883-1894 között elnöke volt. A kir. m. Természettudományi Társulatnak 1851-től tagja, 1855-1861 között első titkára, 1872-től alelnöke volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban levelező, 1867-ben rendes tagjává választotta, 1870-től a III. (matematikai és természettudományi) osztály titkára, 1888-ig az Igazgatótanács tagja volt. Az önálló magyar geológia megalapítója, aki munkásságában az elmélet és gyakorlat tökéletes egységét valósította meg. Szakirodalmi munkássága a földtan, ásványtan, kőzettan és kémia körében igen gazdag, szakcikkeinek száma megközelíti a 350-et. Több kiadást ért meg Ásványtan című könyve, az első ilyen tárgyú magyar szakkönyv. Kőzettani eredményei nemzetközi jelentőségűek. Geológia könyve nemzedékeket nevelő hatású volt. A talajtan területén úttörő munkát végzett, nemzetközi viszonylatban is. Mindezek mellett kiváló oktató és nevelő, iskolát teremtő pedagógus volt.

35 STOCZEKJÓZSEF STOCZEK JÓZSEF (Szabadka, 1819-Budapest, 1890) mérnöki oklevelét az Institutum Geometricumban nyerte 1844-ben. 1847-ben a József Ipartanoda fizikatanára lett, tíz évvel később a József Polytechnikumban az általános és technikai fizika tanára, majd 1871/72-ben a Műegyetem első rektora. 1872-ben a közoktatási tanács alelnöke, 1874-től a tanárképző intézet igazgatója és a tanárvizsgáló bizottság elnöke. Az 1875/76 és az 1878/79 évben ismét a Műegyetem rektora. A Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban levelező, 1860-ban rendes tagjává választotta, 1872-ben az intézmény igazgatója, 1886-1889-ig alelnöke volt. A kir. m. Természettudományi Társulatnak 1865 és 1872 között elnöke. 1885-ben a főrendiház tagja lett. Értekezései a Természettudományi Társulat Évkönyveiben és