Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Jeszenszky Sándor: Endrei Walter szellemi hagyatéka

irányítója volt a Textilmúzeum létrehozásának, majd amikor a múzeum egy vállalati privatizáció miatt épület nélkül maradt, gyűjteményei raktárba kerültek és fennmaradása csaknem reménytelenné vált, hihetetlen erőfeszítéssel egészen az Országgyűlésig vitte ügyet. Nem csupán a Textilmúzeum megmaradását biztosította, hanem a figyelmet felhívta a többi műszaki szakmúzeum veszélyeztetett helyzetére. Ezzel a műszaki kulturális örökség sok értékét mentette meg a pusztulástól. A Textilmúzeum újranyitása után a Textilmúzeum Alapítvány kuratóriumának elnöke volt. Egyetemi oktató munkájában a múzeumokra is támaszkodott, egyes előadásait a témakör múzeumaiban tartotta, együttműködve a szakmuzeológusokkal. Esetenként még az Országos Műszaki Múzeumba is elvitte hallgatóit, pedig akkor ott még szó sem volt a gyűjtemények és raktárak látogathatóságáról. Munkásságával iskolát teremtett, sokunkat ő irányított a tudományos tevékenység irányába, bátorított, rábeszélt egyes témák igényes kutatására és disszertáció írására, tudományos fokozat megszerzésére. Sokat tett azért, hogy a tudományos technikatörténet elismert tudományág legyen. Egyik alapítója, alelnöke majd haláláig elnöke volt a Magyar Tudományos Akadémia Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságának. Sokat fáradozott, érvelt, levelezett annak érdekében, hogy megalakulhasson a BME keretében a Technika-, Mérnök-, Tudománytörténeti Doktori Iskola. Élete utolsó éveiben Az MTA közgyűlési képviselőjeként is a tudomány- és technikatörténeti tudományos munkát támogatta. Aktív tevékenységet folytatott az MTA Technikatörténeti Kutatócsoportjában, amelynek egyúttal vezetője is volt. A Kutatócsoport munkájába bevonta e sorok íróját is, sőt mivel a csoport az ELTE TTK Általános Technika Tanszékének keretében dolgozott, az ottani oktatásba is. A technikatörténet tantárgy oktatását nem iskolás formában, hanem tudományos műhelyként szervezte meg. Az órák nem csak hagyományos előadásokból álltak, hanem a hallgatók technikatörténet témakörű önálló tanulmányokat készítettek, amelyeket ismertettek, majd vita során védtek meg. Ezzel nem csak egy adott témakörrel, hanem a tudományos munka módszereivel is megismerkedtek. Mindez az igényesebb egyetemi oktatás érdekében és szellemében történt. Endrei professzor a diák előadókat egyenrangú tudományos partnerként kezelte. Legnagyobb örömét abban találta, ha valami olyan új dolgot mondott a hallgató, amit ő még nem ismert (bár kevés ilyen dolog volt...). Ezt mindig értékelte, növelve a diákok önbizalmát és kedvét. Nem csupán oktatás, hanem igazi személyiségfejlesztés volt ez. Munkásságát nem csak Magyarországon, hanem külföldön is nagyra értékelték. Több külföldi tudományos társaságnak volt tagja. Előadásait örömmel fogadták a tudományos konferenciákon, neves folyóiratok kértek tőle cikkeket. Életművének fontos része szakirodalmi tevékenysége. Felesége rendelkezésünkre bocsátotta tudományos munkáinak jegyzékét, amely 198 tételt tartalmaz, ENDREI WALTER kézírásos kiegészítéseivel. De ez a jegyzék így sem teljes, már csak azért sem, mert 1998-ig terjed, élete utolsó két évének termését nem tartalmazza. Irodalmi munkássága azonban sokkal gazdagabb volt, mert nem csak a szigorúan vett tudományos publikáció kategóriába sorolható műveket, hanem nagyszámú olyan ismeretterjesztő cikket is írt, amelyet különösebb szakmai ismeretek nélkül is meg lehet érteni, de mind tudomány-, mind művelődéstörténeti szempontból magas színvonalat képvisel. A felesége által összeállított lista 416