Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Gyűjteményi ismertetések - Ijjas Gáborné Rácz Judit: Lengyel Béla (1844–1913) kísérleti eszközei az Országos Műszaki Múzeum Kémiai Gyűjteményében

olyan légritkítást kapott, hogy azt Geissler-csőnek lehetett alkalmazni. Ő foglalkozott az elsők között a radioaktív kutatással Magyarországon. A csizi jód-bróm forrás vizét és iszapját megvizsgálta és radioaktívnak találta (1906). A bécsi intézet mintájára magyar radiológiai intézet felállítását javasolta, amely sajnos csak a halála után valósult meg. LENGYEL BÉLA 1898-ban házilag röntgencsöveket készített, (6, 7, 8 kép) amelyekbe antikatódként különböző anyagokat, pl. márványt és egyéb kőzeteket is helyezett. Kutatásaival azt vizsgálta, hogy az antikatód anyagának változása hogyan hat a röntgensugárzásra. Röntgencsöveivel 10-20 másodperc légritkítás után kifogástalan röntgenképet kapott. 6. kép Lengyel Béla által 7. kép Lengyel Béla által 8. kép Lengyel Béla által készíkészített röntgen típusú készített röntgen típusú cső tett röntgen típusú cső Kriolith cső NaCI anóddal Stroncianit anóddal anóddal Előadási kísérleteit, kutatási eszközeit maga tervezte és készítette (9, 10, 11, 12, 13 kép). Kortársai kiemelik, hogy milyen különleges „varázslója" volt az üvegnek, ILOSVAY LAJOS szerint olyan kézügyessége volt, hogy ha kellett volna, üvegtechnikusként is jól meg tudott volna élni. 9. kép Lengyel Béla által készített kisülési cső 10 kép Lengyel Béla által készített kikb.1900. sülési cső (C0

2 -vei töltve) kb. 1900. Üvegeszköz készítési művészete vezette egykori kollegáját, EÖTVÖS LORÁNDot abban a javaslatában, hogy „a néhai Lengyel Béla nyilvános rendes tanár által saját kezűleg készített és használt eszközök kiválóbb darabjai, mint az elhunyt tudományos emléktárgyai külön felírásos szekrényben elhelyezve a kémia II. számú intézetében elhelyeztessenek." Az egyetem helyhiánya miatt ezeket az üvegeszközöket, Geissler-csöveket az Országos Műszaki Múzeum vette át (14, 15, 16, 17 kép).