Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Gyűjteményi ismertetések - Szunyogh Gábor: Az Országos Műszaki Múzeum gőzgépgyűjteményének tanulmánytári bemutatása

a gép vezérlése a következőképpen történik: ha a kulisszakő a kulissza felső pontjában helyezkedik el, akkor követi a kulissza felső végének mozgását, azaz előre-hátra mozgatja a tolattyú rudat, és így nyitja-zárja a gőzbevezető nyílásokat. Ha a kulisszakövet kissé lejjebb tolják a kulissza mentén, akkor kisebb amplitúdóval, de tovább végzi lengő mozgását. Ekkor a tolattyú már kevésbé nyitja a gőzbevezető csatornát, ezért a gép kisebb teljesítménnyel, lassabban fog járni. Ha a kulisszakövet a kulissza felezőpontjába tolják, akkor nem fog mozogni, azaz a tolattyúrúd nyugalomba kerül, tehát a gép leáll. Végül, ha a kulisszakövet a kulissza alsó felére csúsztatják, akkor épp ellenkező fázisban fog mozogni, mint a felső helyzetben. Emiatt a tolattyú a munkahenger másik oldalára vezeti a gőzt, ami hátrameneti üzemmódot eredményez. GOOCH tehát megoldotta, hogy egyetlen kar állításával a gőzgép megálljon, előre vagy hátra járjon ¡11. változtathassa teljesítményét. Az elmondott mozgások az említett, kézzel működésbe hozható modellen igen jól nyomon követhetők. (Budapest, 1890, 200x600x1300 mm, 25 kg) További kulisszás mechanizmusunk a szintén működtethető Goldmann-féle kulisszás vezérlőmű (78.15.1., Budapest, 1890, 200x130x780 mm, 40 kg) és az Allan-Trick-féle kulisszás vezérlőmű (78.18.1., Budapest, 1890, 1100x300x200 mm, 40 kg). Kulisszás vezérmű található továbbá a horgonylánc-felhúzó gőzgépen (ID 98.5.), a Somogyi-féle gőzgépmodellen (77.342.1.), a Budavári sikló gőzgépének modelljén (70.458.1.), a félstabil gőzgép modelljén (70.503.1.), az Eőry-féle gőzgépmodellen (76.5.1.) és a félstabil gőzgép metszetén (70.445.1.). 7. A tanulmánytár eredeti gőzgépei és gőzgépmodelljei Ebben a fejezetben rövid összefoglalást adunk tanulmánytárunk komplett gőzgépeiről, működőképes modelljeiről és gépmetszeteiről, kiemelve azokat az érdekességeiket, melyeket fontosnak tartunk a gőzgépek megismerése érdekében. (Néhány, alább felsorolásra kerülő gépről már korábban is volt szó. Itt azonban ismét említést teszünk róluk annak érdekében, hogy az olvasók egységben láthassák gépeinket és könnyebben tervezhessék meg tanulmánytári programjaikat). Egyhengeres, fekvő elrendezésű gépek A Weiss Manfréd gyár első gőzgépe (70.482.1.). A gép az általános elrendezésű, ¡11, általános szerkezeti megoldású gőzgépek közé tartozik (19. ábra). Teljesítményénél fogva csak kisebb üzemek energiaellátására volt alkalmas. Különös érdekessége, hogy a csepeli Weiss Manfréd Művek alapításának idején (1892-ben) ez a gép volt az üzem első energiaszolgáltató berendezése. A gép egyszerű síktolattyús vezérlésű, Watt-féle centrifugaregulátorral ellátva. A síktolattyú mozgatása és beállítása a gép főtengelyére 19. ábra. A Weiss Manfréd gyár első gőzgépe