Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)
Gyűjteményi ismertetések - Szunyogh Gábor: Az Országos Műszaki Múzeum gőzgépgyűjteményének tanulmánytári bemutatása
Ha viszont valamilyen terhelésnövekedés miatt a gép lelassult, akkor a regulátor (a pillangószelepet megnyitva) több gőzt engedett be, így a gép teljesítménye nőtt, és fordulatszáma visszaállhatott az eredeti értékre. Bár a 19. századra a Watt-féle gőzgépek már elavultak, a centrifuga-regulator a gépészetben rendkívül elterjedt szabályozó eszköz maradt: még a 20. század közepén is számos erőgépet szereltek fel vele, és a pillangószelep beállításánál bonyolultabb feladatok is hárultak rá. A nagynyomású gőzgépekben szerepe ui. nem csak az, hogy „jelezze" a gőzgép fordulatszámának változását, hanem mozgásba hozza azt az egész mechanizmust, amely a gőzellátó szervek működtetéséhez szükséges: excenterek helyzetét kell megváltoztatnia, expanziós tolattyúk állítócsavarjait kell forgatnia, a szelepvezérlő mechanizmusok kikapcsoló szerkezetét kell irányítania stb. Következésképpen olyan nagynak kell lennie a centrifugális erőnek, hogy ne csak megemelje a gömböket, hanem elvégezze az említett munkákat. Ezért a centrifuga-regulatorok nagy méretűek, és - stabil működésük érdekében - forgástengelyükön kiegészítő tömegekkel vannak ellátva, amint az megfigyelhető pl. a szeszgyári gőzgépen (80.176.1.1.) vagy a félstabil gőzgép modelljén (70.503.1.). Watt-féle centrifuga-regulator szabályozza a Weiss Manfréd gyár első gőzgépét (70.482.1.), a Ruston & Proctor-féle gőzgépet (70.485.1.), a C-jelű gőzlokomobilt (75.501.1.), a szeszgyári gőzgépet (80.176.1.1.), a gőzüzemű légkompresszort (70.483.1.), továbbá az Eőry-féle gőzgépmodellt (76.5.1.), a félstabil gőzgépmetszetet (70.445.1.), a compound-rendszerű gőzgép modelljét (70.465.1.), a Sulzer-rendszerű gőzgép modelljét (70.498.1.), a himbás gőzszivattyú modelljét (70.502.1.), a Somogyi-féle gőzgépmodellt (77.342.1.), a gőzgéptelep modelljét (80.392.1.), a talajművelő gőzeke lokomotív modellt (81.273.1.), a Rider-féle körtolattyús vezérlés modelljét (70.500.1.), a Collmann-féle kényszermozgású szelepes vezérlés modelljeit (70.449.1. és 70.446.1.), a Radovanovich-féle szelepes gőzgépvezérlés modelljét (70.496.1.), a Collmann-vezérlésű gőzgépmodellt (70.447.1.), a Farcot-vezérlés modelljét(70.506.1.), az expanziós síktolattyús gőzgépvezérlés modelljét (70.494.1.), a síktolattyús gőzgépvezérlés modelljét (70.460.1.), a Meyer-vezérlés modelljét (70.452.1.), a légies szerkezetű fekete gőzgépmodellt (79.539.1.) és a Corliss-féle csapos vezérlés modelljét (70.451.1.). A szabályozók másik, „modernebb" változatát a tengelyregulátorok képezik. Működésük szintén a centrifugális erőn alapszik, de sokkal kisebb méretűek, érzékenyebbek, kevésbé balesetveszélyesek. Szerkezetük a körtolattyús vezérlés modelljén magyarázható el (70.499.1.). Feladatuk az, hogy a gép előírt fordulatszámának biztosítása érdekében automatikusan beállítsák a tolattyúk, csapok vagy szelepek működtetését szolgáló excenterek helyzetét. Ha pl. csökkenteni kell a gép teljesítményét, akkor a tengelyregulátor csökkenti a tolattyút mozgató excenter excentricitását, így a tolattyú kisebb amplitúdóval leng, ezért kisebb mértékben nyitja ki a gőzbevezető csatornát. (Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a dugattyútérbe kevesebb gőz jut, tehát a gép teljesítménye csökken). Az első tengelyregulátort 1862-ben a svájci CHARLES BROWN 21 készítette a Sulzer testvérek üzemében. A tanulmánytárban található tengelyregulátorok többsége DR. WILHEIM RUDOLF PROELL német mérnök nevéhez fűződik.
