Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Gyűjteményi ismertetések - Szunyogh Gábor: Az Országos Műszaki Múzeum gőzgépgyűjteményének tanulmánytári bemutatása

Atengelyregulátor egy, a gép vezértengelyére szerelt henger alakú házban fog­lal helyet. (A vezértengely általában kúpfogaskerekekkel kapcsolódik a gép főten­gelyéhez, és azzal azonos fordulatszámon forog. Szerepe a belső vezérlőművek vezérlése). Belsejében két súly (inga) található, melyeket egy-egy rugó igyekszik a henger belsejébe húzni. Ha a regulátor a tengellyel együtt forog, a centrifugális erő a súlyokat (a rugók által megengedett mértékben) a tengelytől eltávolítja. Minél na­gyobb a tengely fordulatszáma, annál nagyobb mértékű az eltávolodás. Mármost a regulátor egy mechanizmus segítségével a súlyok elmozdulását a tengelyre sze­relt excentertárcsák helyzetének (excentricitásuk mértékének vagy középpontjaik irányának) megváltoztatására használja fel. A körtolattyús vezérlés modelljén talál­ható tengelyregulátor nyitott házú, így belső szerkezete megismerhető. Excentere össze van kötve egy tolattyús vezérlőművel, sőt egy egyszerű műszerrel, mely megmutatja, hogy adott fordulatszám mellett mekkora a tolattyú lengésének ampli­túdója. Nagyszerű kísérlet végezhető el vele: minél gyorsabban forgatjuk (egy haj­tókar segítségével) a regulátor tengelyét, a műszer annál kisebb tolattyúlengéseket mutat, bizonyítva, hogy a regulátor valóban csökkentette a to­lattyút mozgató excenter excentricitását. A modell kézzel mozgásba hozható. (70.503.1 1890-1900, 580x600x1220 mm, 60 kg). Tengelyregulátort láthatunk az erőművi kisegítő gőzgépen (70.480.1.), a Láng gyári kéthengeres gőzgépen (70.491.1.), a Láng gyári gőzmotoron (70.516.1.) és a Csonka-féle gőzmotor-modellen (70.450.1.). A szabályozó szervekhez tartoznak a lendítő kerekekls, melyek a gépek egyen­letes járását biztosítják. Valamennyi dugattyús gépnek ui. alapproblémája, hogy az általuk kifejtett forgatónyomaték nem állandó: amikor a dugattyúrúd szélső helyzet­ben (holtpontban) van, akkor nem tud kifejteni nyomatékot, amikor pedig a du­gattyúrúd éppen érinti a forgattyú által leírt kört, akkor forgatónyomatéka maximális. Lendítőkerék nélkül ezért a gépek „rángatva" üzemelnének, ami lehe­tetlenné tenné felhasználásukat. (E probléma egyébként először akkor került elő­térbe, amikor szövőgépeket kezdtek gőzgépekkel hajtani). A gőzgépek nevezetesebb irányító berendezései (reverzáló vezérművek) Az irányítóberendezések olyan szervek, melyekkel a gépek fordulatszáma, tel­jesítménye és forgásiránya a gép kezelőjének akaratától függően változtatható. Alapelvük világosan átlátható és kipróbálható az oktató célra készült Gooch-féle kulisszás vezérművön (78.14.1.). E mechanizmust GOOCH 1843-ban a Great Western-Eisenbahn mozdonyain alkalmazta először. Legfontosabb eleme az un. kulisszakő, mely kialakítja a kapcsolatot a tolattyúk mozgatását végző to­lattyú rúd és a gőzgép főtengelyére rögzített excenterek között [3]. A kulisszakő egy íves, billegő alkatrészen: a kulisszán eltolhatóan helyezkedik el, és hozzá van rög­zítve a tolattyú rúd. A kulissza felező pontja egy kar segítségével fel van függesztve. Két végéhez két, egymással átellenesen elhelyezett excenter rúdja kapcsolódik (szintén csuklósan). E rudak hatására a kulissza állandóan billeg: felső végét a fel­ső excenterrúd mindig ellenkező irányba tolja, mint az alsó excenterrúd az alsó vé­gét. Természetesen ezalatt a kulissza felező pontja nyugalomban marad. A kulisszakő is fel van függesztve: egy kar segítségével fel-le mozgatható. Mármost

Next

/
Thumbnails
Contents