Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Gyűjteményi ismertetések - Szunyogh Gábor: Az Országos Műszaki Múzeum gőzgépgyűjteményének tanulmánytári bemutatása

arra, hogy a belső égésű motoroknak vetélytársai legyenek, de e „harcban" végül is alul maradtak. (Csonka János Gépgyára, Budapest, 280x580x620 mm, 70 kg). Tanulmánytárunk rendelkezik egy eredeti Láng gyári gőzmotorral is. (70.516.1., Láng Gépgyár, Budapest, 1952, 1100x2200x2400 mm, 3800 kg). 4. A gőzgépek legjellegzetesebb alkalmazási területei Annak érdekében, hogy látogatóink képet kapjanak a gőzgépek jelentőségéről, műtárgyaink segítségével számos példát mutatunk be széles körű alkalmazási területeikről. Szivattyúk, szállítógépek Az első gőzgépek - a felmerült problémák által „kikényszerítve" - a bányák vízmentesítésére szolgáltak. Az ipari forradalom kialakulásának szinte technikai előfeltétele volt a gőzgépek bányászati elterjesztése, különben nem lehetett volna felszínre hozni azt a hatalmas ércmennyiséget, melyet a kibontakozó ipar igényelt. A múzeumunkban őrzött Newcomen-rendszerű gépmodell(78.140.1.) is bányaszivattyút ábrázol. Hamarosan azonban a gőzgépek meghódították a termelőeszközök egész világát. Kiválóan lehetett alkalmazni ezeket különböző szállítógépekben. Kéthengeres gőzgéppel hajtották pl. a vitlákat, amint az látható a budavári sikló gőzgépének modelljén (70.458.1). Az eredeti gép 1868-1870 között épült. Feladata a drótköteles vontatás megoldása volt. Teljesítménye 30-35 lóerő volt. A modell eredetileg gőzzel működött, de később átalakították sűrített levegős üzemre. (Budapest, 1880, 800x800x250 mm, 22 kg). Másik szállítógépként be tudjuk mutatni a Novosz nevű hajó horgonylánc-felhúzó gőzgépét(ID 98.5.). (Agép a Budapesti Történeti Múzeum letétjeként szerepel a tanulmánytárban). Kulisszás vezérművel ellátott, ferde helyzetű, kis teljesítményű gép. Főtengelye csigahajtással kapcsolódott a Novosz nevű hajó horgonylánc-felhúzó csörlőjéhez. A szállítógépekhez sorolhatók a folyékony és légnemű anyagokat továbbító berendezések is: a különböző gőzüzemű szivattyúk, ill. kompresszorok. Rendkívül elterjedtek voltak az ún. Worthington-rendszerű szivattyúk. Jellegzetességük, hogy nincs bennük forgó alkatrész: a gőzgép dugattyúrúdja mereven össze van kötve a szivattyú dugattyúrúdjával. A forgó alkatrészek kiküszöbölése jelentős súlymegtakarítást eredményezett, ezért a Worthington-szivattyúk viszonylag kis méretűek. (Részletes ismertetésüket a gőzkazánok segédberendezéseinél közöljük.) A légszállító berendezések közé tartozik múzeumunk egyik legszebb eredeti gőzgépe: egy függőleges elrendezésű ikerdugattyús gőzgéppel egybeépített, közös alapra szerelt gőzüzemű légkompresszor (70.483.1.). A gőzgép és a kompresszor a dugattyúrúddal közvetlenül össze van kötve. Forgattyús tengelyén egy nagy tömegű, de kis átmérőjű lendítőkerék található. El van látva centrifuga-regulátorral. Gőzhengerének, ill. kompresszorának átmérője 200, ill. 250 mm, lökethossza 300 mm. Üzemi fordulatszáma 40 ford/perc volt, melyen óránként 40 m

3 levegőt tudott szállítani. (Smichov, Prága, 1899, 1340x1340x2400 mm, 3400 kg).