Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)

Tanulmányok - Birkner Zoltán–Soós Ernő: Genura – A világ első tényleges elektronikus lámpája

10 A 19. század elején német nyelvterületen alapított 22 mezőgazdasági akadémiából a 19. század végére 4 kivételével mindet bezárták, vagy egyetemekbe olvasztották. Justus v. Liebig: "Alles ist Chemie" [Minden kémia] Vándorkiállítás kísérőfüzete. Budapest, 2000. 11 Hohenheimben Vilmos württembergi király 1817-ben alapított magasabb mező- és erdőgazdasági akadémiát, amely később kiegészült talajművelési, kertészeti stb. részlegekkel is, sőt mezőgazdasági szerszámok múzeumával is. A Liebiggel való vita nyomán - létüket féltve - sokat javítottak színvonalukon, és így először főiskolává, majd később egyetemmé szerveződtek. Meyers Konversationslexikon, Lipcse, Verlag des Bibliographischen Instituts, 3. kiad., 8. köt. 1876. 1006. old. - Justus v. Liebig: Alles ist Chemie, Vándorkiállítás kísérőfüzete, Budapest, 2000. 12 A magyar élelmiszeripar története. (Szerk.: Síki Jenő - Tóth-Zsiga István). Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1997. 373-374. old. 13 A helyiség mai nevét nem sikerült azonosítanom magyar neve alapján. 14 A helyiséget sem magyar, sem német nyelvű - mai, ill. 19. századi - térképekről, vagy egyéb közlésekből nem sikerült azonosítanom. Nem tudjuk, hogy a mai Magyarország területén található-e, annyi azonban a levélíró keltezéséből kitűnik, hogy a történelmi Magyarországon volt. Valószínűleg igen kis helyiségről van szó, ezért a keltezés kiegészítése az országra vonatkozóan. 15 Nemesember a levélíró. 16 A levélíró nem foglalkozik felvetése gazdaságosságának még a gondolatával sem, holott ez kézenfekvő lett volna. Az eljárás egyébként - tudomásunk szerint - sohasem valósult meg. A levélíró nemcsak ezt a kérdést hagyja megválaszolatlanul, hanem a technológia egy fontos lépését (a glicerin hígításának mértékét) is Liebigre bízná, bár ezt nyíltan nem mondja ki. 17 Meglehetősen valószínűtlen, hogy Liebig egy, a hazájában virágzó iparágat más országnak engedne át. Érdekes módon úgy tűnik, ez a levélíró fejében meg sem fordult. 18 A levél kiírt, de egyszersmind jól olvasható írással íródott. Stílusa alapján (saját magáról mindvégig egyes szám harmadik személyben beszél, magát az "aláírónak" nevezve) idős, ráérő ember abszurd ötletének tekinthetnők a levelet. Az utolsó bekezdésben kiderül, hogy egy "tudásvágyó fiatalemberről" van szó, aki már az előzőekben kijelentette, hogy nincs ismerete az általa felvetett kérdésben addig elért eredményekről. 19 Augusz báró egy közlése révén hívta meg Wagner László műegyetemi tanár, Liebignek talán leghívebb magyarországi követője, a német tudóst Magyarországra. Vámos Éva: i.m. 130. old. 20 Liszt Ferenc kölcsönös tiszteleten alapuló barátságban volt Liebiggel, amint azt a híres művésznek egy, a nagy tudóshoz intézett leveléből tudjuk. Vámos Éva: i.m. 121,152,153. old. 21 A levél hátán Liebig sajátkezű választervezete található, amely áthúzások, javítások, betoldások és a kézírás zavarossága miatt nem olvasható összefüggően, így tartalma sem adható meg. 22 A levél hátán érdekes bejegyzést találunk, nyilván Liebig egyik fiától: "Schikt [sic!] d. Vater seinen chem. Kalender" (Megküldi Apának kémiai naptárát). 23 A Földrajzi Világatlaszban az USA-ban 4 Davenport nevű város szerepel, különböző államokban. Földrajzi Világatlasz, Kartográfia Kft., 2004, 124,126, 127. old. térképek. 24 Hronszky Imre: Megjegyzések Liebig és az ipari forradalom kapcsolatáról. Technikatörténeti Szemle, VIII. 1975/76, 61-66. old. 25 v.ö. 1. vj. ÉVA KATALIN VÁMOS: JUSTUS VON LIEBIG'S HUNGARIAN CONNECTIONS BY CORRESPONDENCE The author published, in the XXVth issue of Technikatörténeti Szemle (Review of History of Technics), 11 letters from Justus von Liebig's (1803-1873) Hungarian connections by correspondence, which she had found in the Liebigiana Collection of Bayrische Staatsbibliothek in Munich. In the present paper another 22 letters written to the famous German chemist are published. Four of them were written by Theodor Wertheim, the Austrian professor of chemistry at Pest University of Sciences, two by Heinrich William Pabst, German director of the Agricultural Academy Magyaróvár for 10 years, two by the leader and owner, respectively, of two Hungarian companies of the food industry, the rest came from private persons. Out of the latter 14 letters 5 were of entirely private character, the others asked professional questions or asked for advice, some of them suggested a partnership to Liebig. The transliterated and translated letters that have not yet been published elsewhere are given in the Annex in full length.