Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)

Tanulmányok - Holló Szilvia–Barta Lajos: Csillagászati és földrajzi szemléltető eszközök gyártása Magyarországon a 19/20. sz. fordulóján

tanszergyártás fejlesztését indokolta. A 71. sz. árjegyzék bevezetőjében, az 1920-as évekből, az alábbiakat olvashatjuk: hangsúlyozottan kiemeljük, hogy mindenben magyar gyártmányt szállítunk, nem tekintve néhány egészen speciális készüléket" [10. 71. sz. árjegyzék]. A gyártmányok jegyzékében az alábbi csillagászati-földrajzi eszközöket találjuk: 1. Mechanikus planetáriumok. Ezek a berendezések a Föld napkörüli keringését mutatják be, annak hatásaival (évszakok változása, a nappalok és éjszakák hosszának változása, a fogyatkozások jelensége stb). A Napot jelképező központi tartó körül egy kinyúló kar végére szerelt földgömb forgatható, fogaskerék rendszerrel. A földgömb körül egy rövidebb tartón a Hold kering. A planetárium egy bővített összetételű modelljén a Merkúr, a Vénusz és a Mars bolygókat jelképező kis gömböcskék is forognak a központi állvány tengelye körül [10]. Kezdetben a berlini Schotte-cég mechanikus planetáriumát árusították. Később csak a földgömböt, és egyes precíziós alkatrészeket importálták (Jan Felkltől), a teljes berendezést a Calderoni-műhelyben szerelték össze [11]. Az 1900-as évektől teljes egészében magyar gyártmányt forgalmaztak a Calderoni üzletben. Kétféle méretben készültek planetáriumok: a. Kb. 45 cm hosszú forgó karon 8 cm átmérőjű glóbusszal. (Kis modell.) b. Kb. 60 cm-es karon 12 cm átmérőjű földgömbbel (nagy modell), emellett a Merkúr, Vénusz és Mars bolygókkal. A 19. sz. végén árusított példányokon a Napot még gyertya helyettesíti, a századforduló után már villanylámpa világított. Ezt a modellt annyira kedvelték az iskolákban, hogy az 1950-es évekig használatban volt. [12 ] (A csillagászati földrajz oktatására ma is jól alkalmazható lenne!) 2. „Aristarchos" tellurium-lunárium. A nappal és éjszaka változásának, az évszakoknak, a Hold keringésének és fényváltozásának, a fogyatkozásoknak szemléltetésére szolgált. A Föld-glóbusz átmérője 12 cm, a gömböt kezdetben a Schotte-cég, majd 1900 után a Magyar Földrajzi Intézet Rt. szállította. A készülék teljes magassága 30 cm. A Hold keringését fogaskerék rendszerrel a Föld forgatása szabályozza. Ily módon időben arányosan, valósághűen mutatható be (egy Hold-keringéshez valamivel több, mint 27-szer kell a földgömböt megforgatni). A készüléken a Föld-tengelyen egy homorú gömbhéj található, amely az árnyékos féltekét jelzi. A berendezést külföldi minta nyomán Csaszny Viktor tanár tervezte, alaposan tökéletesítve a szerkezetet [10]. 3. „Uranotrop" koordínáta-szemléltető berendezés. A berendezést a német F. W. Wislicenus (1859-1905) tervei alapján a berlini Ernst Schotte kezdte gyártani. A századforduló után az Uranotrop üveggömbjét kivéve a Calderoni-műhelyben állították elő a magyarországi piacra szánt eszközt. Lényeges része egy 20 cm átmérőjű, belül üres üveggömb. Ennek a felületére vannak maratva az égi koordináta rendszerek főkörei: az égi Egyenlítő, a két téritő-kör, a két sarkkör, a Nap évi útját jelző Ekliptika köre, valamint a pólusokon áthaladó főmeridiánok. A gömbön áthaladó acéltengelyen egy kis golyó jelképezi a Földet. A tengely és ezzel az egész gömb egy, a tartóállványra szerelt, szögbeosztásos negyedkörív mentén elforgatható, és ezzel tetszés szerinti földrajzi szélességnek megfelelő helyzetbe állítható. A látszó égi koordinátákkal kapcsolatos jelenségek bemutatására alkalmazható, pl. az égitesteknek a láthatár fölött megtett ívét szemlélteti, tetszőleges helyen, a