Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)

Tanulmányok - Holló Szilvia–Barta Lajos: Csillagászati és földrajzi szemléltető eszközök gyártása Magyarországon a 19/20. sz. fordulóján

pólus körüli, ún,. cirkumpoláris (soha le nem nyugvó) csillagokat - mint nálunk a Göncölszekér -, a Nap látóhatár feletti magasságának évi változását szemlélteti [10,12]. 4. Armilláris szféra mozgó horizonttal. Az Uranotróp-pal azonos rendeltetésű eszköz, csak az előbbi legérzékenyebb részének, a törékeny (és költséges) üveggömbnek a kiküszöbölésével. Az égi koordinátákat vastag réz-pántok és rézdrótból készült gyűrűk jelzik. A mindenkori horizontot egy korong alakú falemez jelképezi, amely csuklós pánton elforogva, bármely állása mellett is mindenkor vízszintes helyzetet foglal el. Egy bonyolultabb változata rugós óraszerkezet segítségével körbe forog, és önműködően mutatja be az égbolt látszólagos napi mozgásának következményeit. 5. Csillagászati távcsövek. A 19. sz. közepétől egyre több hazai középiskola szerzett be kisebb-nagyobb méretű csillagászati távcsövet, hogy a tanulók számára az érdekesebb égitesteket - pl. a Holdat, a Szaturnusz gyűrűjét, a Jupiter-bolygó négy fényes holdját, stb. - a valóságban is bemutathassák. A Calderoni-cég - bizonyára Hopp Ferenc javaslatára - németországi gyártmányokat szerzett be (valószínűleg főleg a müncheni Merz-gyártól, amely sorozatban készítette a kisebb, könnyen hordozható ún. iskolai távcsöveket), de a századforduló itt is áttért a hazai előállításra. A71. sz. árjegyzékben (1920 után) a „Földrajzi felszerelés" rovatban szerepel: „Asztronómiai iskolai távcső" - objektív-átmérője 54 mm, gyújtótávolsága 650 mm, két okulárral, 36 és 72-szeres nagyításokkal. (Körülbelül ez a legkisebb átmérőjű távcső, amellyel már jól lehet látni néhány látványosabb égitestet.) Mivel Magyarországon csillagászati távcső-objektívet nem gyártottak, a lencséket külföldről - minden bizonyára az említett Merz-cégtől - szerezték be

1

. A lencséket azután már a magyarországi műhelyben készült réz-csőbe szerelték és ugyancsak hazai gyártású, egyszerű állványon helyezték el. A cső okulár-felőli kerek zárólemezén, NI. az okulár kihuzaton olvasható a „CALDERONI" (vagy „CALDERONI - BUDAPEST") cégjelzés. Úgy látszik, az első világháború előtti években több, különböző méretű távcső közt választhatott a vásárló [8,10]. A régi csillagászati eszközök összeírása során ui. az alábbi, CALDERONI feliratú távcsövekre bukkantunk [13]: 54 mm (2 hüvelyk) objektív nyílású refraktor, egyszerű állványon. 2 db a budapesti Piarista gimnázium szertárában. (Megfelel az árjegyzékben feltüntetett műszernek.) 75 mm-es (3 hüvelykes) objektív átmérőjű lencsés távcső: 1 példány a kalocsai Szent István Gimnáziumban, 1 db a szegedi Csillagászati Alapítvány birtokában (eredetileg talán a Piarista Gimnáziumé volt). Az utóbbinak csak a csöve eredeti, állványát később átalakíthatták. 106 mm (4 hüvelyk) nyílású lencsés távcső, 1 db a kecskeméti TIT-szervezet birtokában. Ezek szerint a háború előtt nagyobb igényt kielégítő távcsöveket is készítettek. (A 10,6 cm-es műszer már komolyabb, tudományos igényű csillagászati megfigyeléseket is lehetővé tesz.) Annak, hogy később a nagyobb méretű műszerek sorozatgyártásáról lemondtak, az anyagi okok mellett gyakorlati indokai is