Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)

Tanulmányok - Holló Szilvia–Barta Lajos: Csillagászati és földrajzi szemléltető eszközök gyártása Magyarországon a 19/20. sz. fordulóján

elkészítettek, de a határidők betartásával akadtak gondjaik. A megnövekedett forgalmú tanszerüzlet egy mellékutcából a Váci utcába költözött át [6, 7]. 1900-ban a hazai iparosoknak 90 000 Korona munkabért fizettek, 1910-ben már 150 000 Koronát (és akkora pénz nem inflálódott). Kizárólag a Calderoni cégnek dolgozott a nemzetközi színvonalon működő Süss Nándor-\é\e precíziós mechanikai intézet. Bár taneszközeik sohasem voltak olcsók, a garantált minőség és időtállóság miatt jelentékeny forgalmat bonyolítottak le. Termékeiket a legkorszerűbb eljárásokkal, külföldi tapasztalatokra alapozva, kipróbálás után hozták forgalomba; 1910. január 1-től részvénytársasági formában működtek tovább. Áruikat külföldön is sikerrel értékesítették. A választást segítették a katalógusok, melyek egy része tematikus volt. Pl. 1899-ben optikai eszközöket tartalmazó katalógust jelentettek meg, azonban - igaz, hogy csak egyetlen oldalon - még ebben is szerepeltek glóbuszok, rövid ajánlással: 33 és 40 cm átmérőjű dombormű tekék, egyszerű állványzaton vagy fél-délkörrel, vagy háromlábú állványon, egész délkörrel, tetszés szerint magyar vagy német felirattal. Kínáltak éggömböket, indukciós gömböket (fekete felületű glóbuszt, amelyre krétával lehetett rajzolni), tellurium-lunáriumot, egyszerű planetáriumot, de első helyen a berlini Schotte cég legfinomabb papírmaséból készített földgömbjeit, 12,18, 25, 33, 40 cm átmérővel, háromféle állványzattal [8]. 1911-ben már csak utaltak arra, hogy változatlanul árusítják a már jól ismert és kedvelt 51 cm átmérőjű földgömböt, teljes felszereléssel, valamint a Csaszny-féle tellurium-lunáriumot. A középiskoláknak 25,5 cm átmérőjű földgömböket kínáltak, az egyszerűtől a legteljesebben felszereltig (fokmérővel, delejtűvel) [9, 10]. A Calderoni-cég túlélte az államosítást, hiszen megváltozott névvel, állami tulajdonban ugyan, de a hagyományok tiszteletben tartásával, a régi színvonal fenntartására törekedve dolgoztak tovább. Napjainkban azonban félő, hogy a még nem múzeumi raktárakban, iskolai szertárakban őrzött értékes tárgyak elkallódnak az új tulajdonos hozzá nem értése miatt. A Calderoni-cég csillagászati—földrajzi gyártmányai A Calderoni-üzlet már igen korán árusított iskolai szemléltető eszközöket, főleg optikai műszereket. Amikor 1872-ben a cégtárs Hopp Ferenc javaslatára megalakult a tanszerraktár, az árukészlet igen bőségessé vált, és alkalmazkodott az iskolai tantervhez. Az 1910-ben közrebocsátott 52. sz. árjegyzék pl. csak a fizikai szemléltetésre szolgáló berendezéseket sorolja fel (magyar és német nyelven). Kezdetben külföldi gyártmányokat rendeltek meg. A föld- és éggömbök legfőbb szállítója ekkor még a Prága-rostocki Jan Felkl és fiai, valamint a berlini Ernst Schotte műhely volt [11]. A megrendelések számának növekedésével azonban a Calderoni-cég (Hopp Ferenc) egyre inkább a magyarországi tanszergyártás fejlesztését tűzte céljául. Ennek a törekvésnek anyagi indoka is volt: a hazai előállítás olcsóbb volt, mint a külföldi import áru. A tervet a magyar kultuszkormányzat is támogatta. Az I. világháború után az ország gazdasági helyzete is a magyar