Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)

Tanulmányok - Palló Gábor: Intézményesült emlékezet és tudomány: a természettudományi múzeumokról

25 Az orrszarvúról szóló történetet lásd Bruno Faidutti, "La licorne et le rhinoceros", Images et connaissance de la licorne (Fin du Moyen-Age - XIXeme siecle) These de doctoral de l'université Paris XII, The Unicom web page: http://faidutti.free.fr/licornes/these/9Rhino/rhino.html 26 A kép fölötti bölcsesség: "Mentem, non formám, plus pollere." Az alatta szereplő latin versike így szól: "Ingressa vulpes in Choragi pergulam, Fabre expolitum invenit humánum caput, Sic eleganter fabricatum, ut spiritusSolum deesset, caeteris vivisceret. Id illa cum sumpsisset in manus, ait: O quale caput est: sed cerebrum non habét" Helye: <http://www.mun.ca/alciato/189.html> 27 William B. Ashworth, "Emblematic natural history of the Renaissance", id. mű. 28 Findlen, Possessing Nature, 55-57. o. 29 A múzeum privát jellegűből publikussá válásával foglalkozik Findlen, idézett "The Museum" c. (69-73. o.) és "Masculine prerogatives" c. egész tanulmánya. 30 Vö. Olmi, "Science - Honor - Metaphor," 8. o. 31 Hooper-Greenhill, Museums and the Shaping of Knowledge, 112-123.0. A Habsburg uralkodói gyűjtemény szerepét teljes bonyolultságában elemzi R. J. V. Evans, Rudolf II and his World (Thames and Hudson 1997). 32 Jonathan Swift, Gulliver utazásai (ford. Szentkuthy Miklós) (Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1962), II. köt. 31. O. 33 A tér szerepét a múzeum kommunikációjában, a "spatialisation-t" Foucault gondolatmeneteire támaszkodva általánosságban is vizsgálta: Eilean Hooper-Greenhill, "The space of the museum" The Australian Journal of Media & Culture, 3. (1990/1) <http://wwwmcc.murdoch.edu.aU/ReadingRoom/3.1/Hooper.html> 34 A taxonómia történetéről lexikonszerű rövidséggel ad képet egy weblap: <http://www.eiffel.com/doc/manuals/technology/oosc/inheritance design/penn.html> 35 Foucault, A szavak és dolgok id. kiadás. 9. o. 36 Jorge Luis Borges, "The analytical language of John Wilkins", (ford, spanyolból Lilia Graciela Vazquez Lilia) Alamut, Bastion of Peace and Information, <http://www.alamut.com/subj/artiface/language/johnWilkins.html> 37 John Wilkins tevékenységéről lásd <http://www groups.dcs.st and.ac.uk/~history/ Mathematicians/Wilkins.html>. John Rayről: David Cram, "Birds, Beasts and Fish versus Bats, Mongrels and Hybrids: The Publication History of John Rays Dictionariolum (1675)," Paradigm, No. 6 (October, 1991) <http://w4.ed.uiuc.edu/faculty/westbury/Paradigm/cram.html> 38 Az együttműködés jelentőségére utal Wilkins könyvének címe is: John Wilkins, An Essay towards a Real Character, and a Philosophical Language, (London: John Martyn, 1668). 39 A taxonómia itt vázolt történetére vonatkozóan egy nemrég megjelent könyv gondolatmenetét követem. Stephen T. Asma, Stuffed Animals and Pickled Heads: The Culture of Natural History Museums, (Oxford, New York: Oxford University Press 2001). Lásd főleg a 3. és 4. fejezetet, 77-153. 0. 40 Wilkins rendszere minden tárgyra, jelenségre kiterjedt, nem csupán a természetre. Ezért a Royal Society más területekkel foglalkozó tagjai is elősegítették munkáját, például a múzeum (repository) fejlesztésével, a benne lévő tárgyak táblázatos rendszerezésével. Vö. Michael Hunter, "The cabinet institutionalized: The Royal Society's 'Repository' and its background," In: Impey, A. MacGregor, The Origins of Museums, id. hely 159-168. o. 41 Linné munkásságát könyvtárnyi irodalom elemzi. Én többek között egy tanulmánykötetre támaszkodtam: Tore Frángsmyr (szerk.), Linnaeus: The Man and His Work, (Canton, Ma: Science History Publications 1994). 42 Pratt, id. hely. 43 Vö. Bernadetté Bensaude-Vincent, "A language to order the chaos", Bulletin for the History of Chemistry, 23. (1999) 1-10. o. 44 Asma, id. mű 120-122. o. 45 Asthma összehasonlítja az angol John Hunter és a francia Cuvier múzeumát. Uo. 134-152. O.