Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)

Tanulmányok - Palló Gábor: Intézményesült emlékezet és tudomány: a természettudományi múzeumokról

46 A tudományos forradalommal óriási tudománytörténeti irodalom foglalkozik. A legújabb közlemények témánk szempontjából vett fő mondanivalóját összefoglalja Adrian Johns, "Identity, practice, and trust in early modern natural philosophy," The Historical Journal, 12. 4. (1999) 1125-1145. 47 Vő. pi. Andrea Rusnock, "Correspondence networks and the Royal Society, 1700-1750," British Journal for the History of Science, 32 (1999), 155-69. <http://www.nd.edu/~dharley/Histldeas/texts/Rusnock-RSnetworks.pdf.> 48 VÖ. Katie Whitaker, "The culture of curiosity", In: Jardine, Secord, C. Spary, Cultures of Natural History, 75-90. o. 49 A légritkítás áll az utóbbi húsz év talán legnagyobb hatású tudománytörténeti könyvének középpontjában: Steven Shapln, Simon Schaffer, Leviathan and the Air-Pump: Hobbes, Boyle and the Experimental Life (Princeton University Press, 1985) 50 A kutatás helyszínének megváltozását részletekbe menően elemzi Steven Shapin, "The House of Experiment in Seventeenth-Century England," Isis, 79 (1986) 585-610. Shapin könyvei adják a legkiválóbb elemzést a korszak tudományáról. 51 Megjegyzendő, ha Itt nem is fejthető ki, hogy a 17. század elejétől egyre fokozódó mértékben érdeklődött a gentleman kuriózokon kívüli világ is a természetfilozófia iránt. Ennek eredménye, hogy a kísérleti bemutatók kikerültek a Royal Society falai közül. Vö. Larry Stewart, "Other centres of calculation, or, where the Royal Society didn't count: commerce, coffee-houses and natural philosophy in early modern London," British Journal for the History of Science, 32 (1932), 133 53 http://www.nd.edu/~dharley/Histldeas/texts/Stewart-RS&coffeehouses.pdf. 52 Olmi, "Science - Honor - Metaphor," id. mű 12. O. 53 Legalábbis ezt állítja Daston gyakran idézett cikkében. Lorraine Daston, "The factual sensibilty", Isis 79 (1988) 452-470. A csodák természetfilozófiai és tudományos jelentőségét Daston és Park monumentális és lebilincselően érdekes könyvben elemzi: Lorraine Daston, Katharine Park, Wonders and the Order of Nature, 1150-1750 (New York: Zone Books/ MIT Press, 1998). 54 Azt, hogy az angliai fejleményekhez hozzájárult a múzeum, bizonyítja, hogy a Royal Society rendelkezett múzeummal és tevékenységében támaszkodott az itt összegyűjtött tárgyakra. Lásd M. Hunter, 'The cabinet institutionalized", id. tanulmányát. 55 The great theme of the nineteenth century was history." Mondta a múzeumokról Hooper-Greenhlll, 'The space of the museum" c. idézett írásában. GABOR PALLO: INSTITUTIONALIZED MEMORY AND SCIENCE: ON THE MUSEUMS OF SCIENCE Museums can be considered devices of communication. Assuming that the method of communication is related to the content of knowledge to be transmitted, some special kinds of knowledge should exist that are adequate to the museums. Starting from the formations of early museums in the renaissance, the article concludes that natural history and the early modern views on nature were expressed in the museums. The thinking of natural history is analyzed in historical context. Science, on the other hand, is characterized rather by thinking in abstract terms than by describing material objects that can be exhibited in museums. Therefore, science is expressed in print. Modern museums mostly continue the tradition of historicism.