Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)

Tanulmányok - Palló Gábor: Intézményesült emlékezet és tudomány: a természettudományi múzeumokról

Boyle maga is a virtuózok közé tartozott, a Royal Societyt alkotó társaival együtt. Kísérleteiket (például Boyle kísérleteit a lég ritkítással kapcsolatban

49

) részben virtuóz kollégáik előtt, részben pedig tökéletesen szavahihető más 'gentlemanek' előtt mutatták be, akik megbízhatóan tanúsíthatták, hogy igenis látták a csodának számító tárgyat, jelenséget. Egyedül az ő beszámolóikra lehetett támaszkodni, amikor az emberek meg akartak bizonyosodni, csakugyan léteznek-e például olyan szörnyek, mint a hátsó felükön is arcot viselő ember formájú lények (6. kép) vagy a kalapáccsal is összetörhetetlen üvegdarab.

50 6. kép. Mediáéval Macabre. Hátsó felén is arcot viselő szörny Jacobus de Teramo könyvében: Das Buch Belial, (Augsburg, 1473) (Forrás:<http://www.godecookery.com/macabre/gallery1/macbr03.htm>) Talán éppen ők, a virtuózok, alkotják azt a vékony szálat, amely a természetrajzi tudást adekvátan kommunikáló múzeumot és a tőle alapvetően különböző tudományt mégiscsak összeköti.

51 A17. századi múzeumokban gyakran kiállított órák, távcsövek vagy mikroszkópok értékük, vagy szépségük miatt kerültek a múzeumba, nem a múzeumban folyó tudományos munka műszerszükségletei miatt.

52 A múzeum és tudomány kapcsolata, Lorrain Daston kitűnő tanulmánya szerint, a kuriózumokon, csodákon alapult. Azon, hogy a természetfilozófia a rendkívüli, csodálatos jelenségek megmagyarázására törekedett. A múzeumokban található tárgyakat tényeknek tekintette, mégpedig elméletmentes tényeknek, és mint ilyeneket hitelesebbnek tartotta, mint a sejtéseket, elgondolásokat (conjectures) és a velük összefüggő beszámolókat. Akik ezt a gondolkodást követték, úgy gondolták, hasonló bizonyosságú megfigyeléseket igazából a laboratóriumban folytatott kísérletezéssel lehet tenni, nem a múzeumban. Történetileg talán ezért tekinthető a múzeum kisebb megállónak a természetben végzett megfigyeléstől a laboratóriumi kísérletezéshez vezető úton.

53 A virtuózok ellátogattak a múzeumba,

54 de már a 17. századtól egyre fontosabbnak tartották a laboratóriumot és a Royal Society bemutatótermét. A tudomány székhelye nem a múzeum volt, hanem laboratórium. Itt nem a mikrokozmosz és makrokozmosz okkult kapcsolata érvényesült, nem is a theatrum mundi működött, jobbára még csak nem is a Teremtő könyvét fejtegették. Nem tárgyakat szemléltek,