Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)

Tanulmányok - Birkner Zoltán–Soós Ernő: Genura – A világ első tényleges elektronikus lámpája

Nem egyedül a szőlész dobja el nagy értékét, hanem a borlepárló is, mivel a desztilláció után a héjban (szőlőtörköly) cukortartalmánál és az erjedésnél fogva keletkező alkoholt ugyanők a trágyadombra vetik, anélkül, hogy a benne lévő nagymennyiségű borkősavat és káliumot egyszerű és költségeket alig igénylő módon kinyernék. A nemzetgazdasági értékek elpusztítása ellen csak akkor lehetne fellépni, ha egyrészt a tőke és a tudomány, másrészt a termelés és a kereskedelem kapcsolatba lépnének. A kémia szerencsére kifigyelte egy anyagnak azt a tulajdonságát, hogy nitrogéntartalmú anyagok erjedésekor még nagy erjedőképesség és a levegő mérsékelt hozzáférése esetén is képes hosszabb időn át az erjedést gátolni (van egy esetem, mely szerint friss cseresznyét és sárgabarackot glicerinben és vízben tartósítva, és pergamenpapírral lekötve, másfél év alatt nem lépett fel erjedés), anélkül, hogy képtelenné tenné a borerjedésre, és ez az anyag a glicerin. Ennek előrebocsátása után feltételezem, hogy a lepréselt szőlő, hordókba csomagolva - anélkül, hogy az erjedés fellépésétől félni kellene - messzi országokba lenne szállítható, ha kémiailag tiszta, vízzel azonban (még megállapítandó sűrűségűre) hígított glicerinnel leöntenék. A rendeltetési helyre érkezve, a glicerint a szőlőről vízzel le lehetne öblíteni és [a szőlőt] az erjedés elméletének mai álláspontja szerint bortermelésre (esetleg a Pétiot-féle rendszer szerint) fel lehetne használni. Amennyiben egy első vödör szőlő három vödör lé vagy 10% alkohol [keletkezését] lehetővé tevő cukortömeg koncentráció elerjesztéséhez elegendő lenne, fel lehetne tételezni, hogy a szőlőbor előállítása a szőlőtermelést nem folytató országokban olcsóbban és jobban, és minden borfajtára nézve (a szőlőfajtáknak megfelelően) kivitelezhető lenne, mint ahogyan az ott történik, ahol szőlőtermelést folytatnak, - azonban a tőke és a tudomány a nyersanyag kihasználásához hiányzik. Bátorkodom ezért Nagyságod nagyra értékelt véleményét kikérni arra nézve, hogy a fenti elmélet tévedést rejt-e magában, amely az éppen vázolt cél elérését lehetetlenné teszi? Ha ez az elmélet nem tartalmaz ilyen tévedést, akkor leghőbb óhajom lenne azt a gyakorlatba átvinni és egyúttal bátorkodom feltenni a kérdést, Nagyságod hajlandóságot mutatna-e arra, hogy a vázolt új iparágat Bajorországban megalapítsa és egyúttal országom termékének exportját Bajorországból bevezesse? Nagyságodnak teljes tisztelettel vagyok híve. Pest, 1866. augusztus 13. Carl Ginter magánzó lakik: Király utca 37. sz. Schultes Ágost levele: Sr Hochwohlgeboren Herrn Professor Freiherr von Liebig in München Pesth, 4. Sept. 1866 Ihr Weltruf in Chemie ist mir Bürgschaft daß Sie die Gelegenheit haben werden, mir in folgender Angelegenheit mit Ihren schätzenwerthen Rathschlägen & Aufklärungen an die Hand zu gehen. Ein Haus in Alexandrien, welches bisher aus Bayern Rindsschmalz, jetzt Kunstbutter genannt, bezogen, nachdem Butter, Schweinefett und Talg in Ungarn wesentlich billiger als in Bayern sind, auf diese Branche aufmerksam gemacht & mich veranlaßt, hier eine Fabrik solcher Kunstbutter zu gründen. Ehe ich nun zu einem solchen Unternehmen schreite wünsche ich in der Hauptsache klar zu seyn, um mir eine Kalkulation machen zu können, ich ersuche Sie daher höflichst, mir gefälligst den Bestandtheil der Kunstbutter, wie sie von den Münchner und Nürnberger Fabrikanten in den Handel gebracht wird, mitzutheilen & mir ferner gütigst derartige Anleitungen zur Fabrikation zu geben, wodurch ich in den Stand gesetzt werde, mit Erfolg concurriren zu können. Ich glaube, daß Sie mit mir der Ansicht seyn werden, daß ein solches Unternehmen bei reeler (sie!) & thätiger Handhabung in Ungarn prosperiren muß & gebe mich daher der Hoffnung hin, daß Sie als bekannter Förderer der Volkswirtschaft mir Ihre gütigen Rathschläge nicht versagen werden. Ich sage