Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Forrásközlések - Bencze Géza: Beszédes József értekezése a Kapos szabályozásáról

geteltnek tűnő munkálatokban valahol megtalálható egy vezérfonal, hiszen ezek a tervek már az 1766-ban Krieger Sámuel által a Balatonról és vízrendszeréről készített felvétel adataira támaszkodtak. Azokra a térképészeti és vízrendezési felvételekre és tervekre, amelyekben a kiváló mérnök elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a Zalától a Balatonon át a Sió dunai torkolatáig tartó vízrendszert egységes egésznek kell tekinteni és a jövendőben is csak ily módon foglalkozni vele.

4 A Sárvíz felső szakasza mentén ez időtájt megkezdett és végzett kisebb munkálatok inkább még csak a malmok vízellátást szolgáló malomcsatorna-rendezések voltak, de ezek egységes és átfogó terv hiányában sikertelenek maradtak. Az itteni munkálatok azonban felkeltették a Kamara figyelmét, annál is inkább, miután csupán a Kapos-Sió-Sárvíz medencéjében 21 ezer kataszteri holdnyi, az év nagy részében VÍZ- 1. Beszédes József portréja, 1822. (Duna zel borított és vízrendezéssel termelésbe Múzeum, Esztergom) állítható területről volt szó, a Balaton jelentős vízszintcsökkenésétől remélt óriási szárazra kerülő és hasznosítható területeket most nem is említve. Fejér és Veszprém megyék kezdeményezésének hatására a Helytartótanács már 1771 végén elrendelte a tolnai Sárvíz-mente felmérését és lecsapolási tervének elkészítését, majd röviddel ezt követően a Balaton mérnöki felvételét ül. szabályozási lehetőségének felmérését. Előbb 1774 nyarán Böhm Ferencet, a tatai Eszterházy uradalom mérnökét a Sió és a Sárvíz szabályozásának vezető mérnökévé, majd még ebben az évben Krieger Sámuelt pedig a Balaton, valamint a Sió és a Kapós mérnöki felvételének vezetőjévé nevezték ki. A munkálatok legfelsőbb irányítására kinevezett királyi biztos (Slgray Károly br.) mellett az érdekelt vármegyék is nagy figyelemmel kisérték a munkálatokat. Somogy még panaszt is tett, hogy úgymond, két esztendeig Krieger munkájának még csak nyomát sem látták.

5 Krieger azonban végzett a felvételezéssel és 1776-ra elkészítette a szabályozási tervét. Benne a folyóvölgy elmocsarasodásának három okát jelölte meg: a földből felfakadó talajvizeket, a feltöltött és szakadozott medret, s legfontosabbként a folyón épített 18 malmot, amelyek a völgy teljes szélességében épített kereszttöltéseikkel a völgy elmocsarasításában a legnagyobb szerepet játszották. Hangsúlyozta, hogy