Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Forrásközlések - Bencze Géza: Beszédes József értekezése a Kapos szabályozásáról

mind a Sió, mind pedig a Kapós menti mocsarak csak a legmélyebben fekvő Sárvíz rendezése után csapolhatok le sikerrel.

6 Az egymáshoz közeli és vízrajzilag egybefüggő területeken, ám egymástól függetlenül végzett mérnöki felvételről a két megbízott 1776-ban adta be a Helytartótanácsnak a jelentését. A Walcher József hajózási igazgató vezette királyi biztosság bírálatán azonban lényegében megbuktak a lecsapolási- és vízrendezési tervek, ugyanis nem fogadták el a mindkét mérnök által egynek tekintett vízrendszer egészén végrehajtandó egységes rendezés elvét, s Kriegernek azt a megállapítását sem, hogy a Kapós és a Sió szabályozása csak a sárvízi munkálatok sikeres elvégzését követően lehetséges. Az elutasítás ellenére ez eredeti tervek alapján Böhm Ferenc vezetésével - aki a viták ellenére megtartotta a Sió- és Sárvíz szabályozási munkák irányítójának tisztét - mind a Sió Simontornya alatti, mind pedig a Sárvíz felső szakaszán nyomban megindultak a munkálatok a partmenti birtokai révén érintett birtokosok érdektelensége, sőt malmaik vizének bizonytalan időre történő elvesztése miatti ellenkezésük ellenére. A különböző érdekeltségű birtokosok széthúzása, az ebből is adódó örökös pénzhiány, de nem utolsó sorban a rossz szervezettség magában hordozták a sikertelenséget, s néhány évnyi - többször félbeszakadt - munka után felhagytak előbb 1779-ben a Sárvíz, majd 1784-ben a Sió szabályozási munkálataival, s sorsára hagyták a félig kész - gyakran még nem is összefüggő szakaszokból álló - csatornákat.

7 Böhm mind a Sárvíz, mind pedig a Sió szabályozását, a völgyeik vízrendezését az ún. félreszorító csatornával kívánta megoldani. Hazánkban ez volt a vízfélreszorítás elvének első, korát messze megelőző korszerű megvalósítása, aminek lényege az volt, hogy a völgytalpra érkező külvizeket a fő csatornától el kell választani és azokat a mocsaras völgy szélén futó öv- vagy mellékcsatornával elvezetni a mélyebb fekvésű területek védelme, nem utolsó sorban a beömlő vizek hordalékától történő mentesítése érdekében.

8 Az ennek alapján készített tervek egyik legszebbike éppen a Böhm által - még a Sió és a Sárvíz szabályozási munkálatai idején - 1778-ban készített Kapos-szabályozási terv, ahol a megépíteni szándékozott malomcsatorna Kaposvártól Dombóvárig közel párhuzamosan futott volna a folyóval. Az elvet közel négy évtized múlva előszeretettel használta fel folyószabályozási terveiben és munkálataiban Beszédes József, akinek egyébként ezt éppen a Kapós szabályozásánál nem sikerült megvalósítani a szabályozást pénzelő birtokosok szűklátókörűsége, vagy talán éppen pénztelensége miatt. A munkálatok félbeszakadásával a három folyó mocsarainak lecsapolása nem került le a napirendről, s fontosságát jelzi, hogy mind a szándékában végsőkig kitartó Böhm, mind pedig az érintett megyékben dolgozó uradalmi és megyei alkalmaztatású mérnöktársai továbbra is az egyik legfontosabb mérnöki feladatnak tartották a folyók mocsaras völgyeinek végleges rendezését. Tervek és résztervek sora született meg a magát még a szabályozó társaság vezető mérnökének tartó