Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Tanulmányok - Hronszky Imre: Gőzsűrűség-mérések és azok hatásai a 19. századi kémiai atomelmélet fejlődésére

aspektusa volt - mondja. Az egyik, hogy a térfogati törvény mindenekelőtt a reagáló anyagokra vonatkozik, a második, hogy a termékekre is érvényes. Gay-Lussac igényelte hipotézise érvényességének kiterjesztését is: ha az összetevők gázállapotúak lennének, akkor egyszerű arányokban vegyülnének.

11 Gay-Lussac intenciója szerint tehát a volumetria nemcsak új technika és empirikus kutatási program eszköze volt, hanem az anyag rejtelmeibe behatolás elméleti alapfogalmán, a térfogategységben található anyag mennyiségen alapult. Remélhető volt, hogy az anyagok térfogategységeire vonatkoztatva további olyan egyszerű törvényekhez lehet jutni, mint a vegyülő gázok térfogati törvénye. Crosland joggal mutatott rá, hogy Gay-Lussac volt az első, aki az elemek és vegyületek gőzsűrűségét, az „általános kémia", a kémia általános törvényszerűségeket kutató része számára fundamentális adattá emelte. A gőzsűrűség Gay-Lussac szerint a reakcióban résztvevő vagy reakció termékként nyert anyagok „természetes", (térfogat-) egységének súlya volt. Ezért alkalmas arra, hogy ekvivalenseket határozzanak meg.

12 Gay-Lussac úgy érezte, hogy mind a súly, mind a térfogat közvetlen mérésével Dalton atomokra vonatkozó spekulációi helyett olyan programot ajánl, amely mérhetőket viszonyít egymáshoz. így nincs önkényes spekulációra szükség, hogy adatokhoz jussanak, miközben olyan anyagmennyiségekre hívja fel a figyelmet, az egységnyi térfogatokban foglalt anyagra, amelyek a kémiai magyarázat fundamentális értékei lehetnek. 1808-as cikkében Gay-Lussac csak gázok vizsgálatára vonatkozó eredményeket közölt. Következő lépésként folyadékok gőzeinek vizsgálatába fogott. Gay-Lussac már 1811-ben leírt egy eszközt erre a célra és méréseket végzett vele.

13 E kísérleteiben adott mennyiségű anyag gőzének térfogatát mérte adott hőmérsékleten.

14 Biot részletesen leírta Gay-Lussac apparátusát.

15 Később Despretz is végzett gőzsűrűségméréseket.

16 Dumas megjegyzi egy helyen, hogy Dulong is készített egy eszközt kéngőzők sűrűségének mérésére és Despretz megmutatta ezt az eszközt neki.

17 Berzelius szerint a gőzsűrűségek vizsgálata alapvető technikai nehézségeket jelent és nagy ügyességet követel. A gőzsűrűség méréseket fokozatosan kiterjesztették arra, hogy szobahőmérsékleten szilárd anyagokat is vizsgáljanak. így Berzelius panasza nem túl meglepő, hiszen Berzelius adott anyagmennyiségek gőzének térfogatát vizsgálta, magas hőmérsékleten, ahol gőzük vizsgálható volt, s így valóban nagy kísérleti ügyességre volt szükség a mérések végrehajtásához. Inkább az a meglepő, hogy a rendkívül találékony kísérletező Berzelius a gőzsűrűség mérésénél abba vetette bele minden ügyességét, hogy a szokásos módon kialakított és nehezen végrehajtható mérést el tudja végezni. Berzelius nem vette figyelembe a gőzsűrűség méréseket, mint az atomsúly meghatározás kísérleti alapját, hiszen nagyon nagy technikai nehézségeket okozott volna a mérések sorozatos véghezvitele.

18 Ugyanakkor problematikusnak látta a mérés értelmezésének elméleti hátterét. Ez ugyanis Avogadro tételének és az Avpgadro hipotézisnek az elfogadása nélkül azon képtelenséghez vezetett volna,