Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Tanulmányok - Vályi Katalin: Árpád-kori harangöntő gödör Szermonostor udvarán

VÁLYI KATALIN* ÁRPÁD-KORI HARANGÖNTŐ GÖDÖR SZERMONOSTOR UDVARÁN Az Árpád-kori Szermonostor és a körülötte virágzó település Szegedtől 25 km-re északra, a Tisza egykori árterének a jobb oldali magaspartján állott. A Szeged és Csongrád között csaknem pontosan félúton fekvő település a Balkánt Budával összekötő hadi és kereskedelmi út menti, kedvező földrajzi helyzetének is köszönhette dinamikus fejlődését a középkorban. Az 1970-76 között feltárt templomhoz és a kolostor lakóépület-tömbjéhez délről közvetlenül csatlakozó területen 1980 óta folyamatosan tart a kolostor gazdasági épületeinek, valamint a település maradványainak a feltárása. A 1,5-2 méter vastagon rétegzett lelőhelyen három települési időszakot különböztethetünk meg. A kora Árpád-kori település földbe mélyített objektumai az első, a kolostor életét jelölő emlékek a második, a 14-15. századi mezőváros objektumai pedig a lelőhely harmadik települési időszakát jelentik. 1993 nyarán a szeri kolostor gazdasági udvarának közepén egy műhelygödröt tártunk fel, melynek bontása során gyorsan kiderült, hogy a gödörben egy nagyméretű bronztárgyat öntöttek egykor. Az öntőminta töredékeiből már a helyszínen arra következtettünk, hogy ez a tárgy harang lehetett. A restaurálás során sikeresen összeállított öntőforma később igazolta ezt a feltételezést. A lelet értékét tovább fokozták, ill. kiegészítették a környezetében sorra előkerülő olvasztókemencék. A szeri öntőgödörben közvetlenül egymás után kétszer végeztek öntést. Az első öntéshez épített talpazat (amely a feltárás során utoljára, a gödör legalján jelentkezett) azonban nem volt alkalmas mérete miatt a második öntés számára, ezért ehhez új talpazatot építettek. Az alsó talpazat méretei szerint az első öntés eredménye egy nagyobb, közel egy méter átmérőjű tárgy (valószínűen szintén harang) lehetett. Ennek azonban nem kerültek elő az öntőminta töredékei, így ezért ennél többet nem is tudunk az első öntésről. Az biztos, hogy mindkét öntést teljesen azonos módon, ún. viaszvesztéses eljárással végezték. Mivel a második öntés maradványait találtuk meg jobb állapotban, ez alapján ismertetem a munka menetét. Bár hazai leletanyagunkban sem példa nélküli önmagában a bronzöntő műhelynek az előkerülése, a fentiek együttes, igen jó állapotban való megőrződése, sikeres feltárása és dokumentálása miatt a szeri öntőgödör információs értéke mégis jelentős, mivel a lelet-együttes alapján a harangöntés folyamatát a legapróbb részletekig nyomon tudjuk követni. Az öntőműhely a kolostor gazdasági udvarának a közepén került elő, nagyjából * Móra Ferenc Múzeum, 6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3.