Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Könyvismertetés - Bartha Lajos: 1. Vasné Tana Judit: Az egri csillagásztorony – Kiállításvezető 2. Vasné Tana Judit: Albert Ferenc és az egri Csillagásztoron

1. Vasné Tana Judit: Az egri csillagásztorony - Kiállításvezető Eger, Egri Csillagásztorony Védelmében Alapítvány, [2001]. 19. old., 22 kép (2 színes) 2. Vasné Tana Judit: Albert Ferenc és az egri Csillagásztorony Eger, Egri Csillagásztorony Védelmében Alapítvány, [2000]. 16 old., 17 kép (5 színes) Az egri Eszterházy Tanárképző Főiskolán emelkedő „Csillagásztorony", amely 1966 óta Csillagászati Múzeum, az utóbbi évtizedben örvendetes fejlődésen ment át. A kiállítás - a rendelkezésre álló szűk térhez viszonyítva - újjá rendezve levegősebbé vált, új szemléltető anyagot és ízléses feliratokat kapott. A fellendülés jele, hogy végre megjelent két tájékoztató füzet, amelyek megismertetik a látogatókat a csillagásztorony történetével, ill. műszereivel. „Az egri csillagásztorony" c. kiállításvezető röviden tárgyalja az obszervatórium keletkezésének történetét, majd részletesen leírja az ott látható tárgyakat. így nem csak a laikusok számára hasznos olvasmány, de a kor (a 18. sz. vége) tudományos műszereinek jellemző típusairól is jó tájékoztatást nyújt pl. a finommechanika iránt érdeklődőknek. Nagy érdeme, hogy az egri csillagvizsgálóról szóló írások közt először ismerteti részletesen a környező táj képét kivetítő sötétkamrát, a „Camera obscurá"-t, amely a kontinens legkorábbi, még működőképes ilyen célú berendezése. Szól a csillagászok (téli) melegedő szobájáról a 7. emeleten. Ez a kis helyiség - amelyről a korábbi ismertetések legfeljebb egy-két mondatot írtak - ma emlékkiállítás helyisége. Leírja még a gyűjteményben őrzött napórákat. Ezek közül a mezőnyárádi „ágyús napóra" hazánkban az egyetlen régi időjelző, amely kis mozsárágyú durranásával jelezte a napóra delet. A Montedegói Albert Ferenc emlékének szentelt füzet első részében részletesen olvashatunk a csillagásztorony alapításáról és történetéről. A második rész mutatja be a csillagvizsgáló utolsó aktív igazgatójának, Albert Ferencnek (1811-1883) életét és tevékenységét. Ha új adatokkal nem is bővíti - ez nem is célja az ismertetőnek - felhívja a figyelmet erre a tragikus sorsú csillagászra, akit a külső körülmények - a gellérthegyi csillagvizsgáló pusztulása 1849-ben, és az egri csillagda gyors elavulása - fosztott meg attól, hogy már fiatalon megmutatkozó tehetségét kibontakoztathassa. Mindkét füzetet rövid irodalomjegyzék zárja A leírásokat jó képanyag teszi szemléletessé, a füzeteket jó minőségben, szépen kiállítva jelentették meg. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert ez is hozzájárul ahhoz, hogy az érdeklődők ne csak egy alkalommal olvassák, hanem megőrizzék, máskor is szívesen vegyék elő, lapozgassák, ily módon hatásuk is maradandó legyen. Bartha Lajos