Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Forrásközlések - Bencze Géza: Beszédes József értekezése a Kapos szabályozásáról

Koppány és Baranya vizek egyesületének tájékiban. Az illyen helyek olly vadak szoktak lenni, hogy a posványságnak előre való szelidittése nélkül, lehetetlen az illyen irtóztató Ingoványokban, akár melly nagy erőlködéssel leg kevesebbre is menni. Meg kelletett azt is lelkesen fontolni, hogy a Csatornya fenekének igen mellyen kelletik a jó kemény földbe alá szállani, mind azért, mivel tudva volt, hogy a dudvás gyökeres völgy szine a ki szárittás után majd egy ölre fog üllepedni, mind azért, hogy egy Közép Csatornya minden erőltetés, az az töltések nélkül és egye­dül az élő földbe süllyesztve, ezen nagy völgynek minden vizeit a tökélletes szárit­tásnak meg szerzésével eleméssze. Valamint az is ezen alap rendeléséből következik, hogy a napkeleti javallott Csatorna elmaradásával a Közép Csatorna huzamatját inkább a völgynek nyugotti részére kelletik terelni, a homokos bé folyások ki kerülésére nem azért, mintha az illyen homokos befolyás utol nem érné valaha a Kaposvizi Csatornyát, akár hová tétetődjön a völgyben ennek huzamatya, hanem ezért, hogy idővel a Csatornáig nyomakodván, akkor nyugottról keskeny legyen a völgy a tavaszi árvíz erőnek ösz­ve tartására, ne hogy a széles völgyben a Csatornyát a romlástól oltalmazó egye­sült árviz ereje elkerülhesse. A Kapós víz Völgyének napkeleti oldala általlyában homokos, meredek hegyes, és közel van a völgy széléhez a hegyeknek talpa, de különössen a Beletskai, Hidegkúti, Csernédi, Duzsi, Csibráki, és Mágotsi határok­ban leg szükségessebb azon vigyázat a homok ömlések ellen. Igy lévén lelkesittetve a K/irályi/ Biztosság, még 1820ik es/z/t/en/dei December 4ik napján hozzá kezdett a Simontornyai malomgát fenekes által vágásához, hogy ezen malom tó lassanként az ásó alá szelídüljön, mivel ennek víz színe alatt három ölnél méllyebbre kellett a Csatornya fenekét alá szállittani. 17 Mihelyest egy fogással a Simontornyai malom tó által vágattatott (tökélletes fe­nékig három izben volt lehetséges és bátorságos által törni) azonnal a gyökeres uszó szigeteknek, mellyeknek vastagsága itten közel egy öl volt, tiz, vagy valami­vel nagyobb kisebb négy szegü ölnyi darabokba való el, és a víz ágyból ki metéllé­séhez kezdett a K/irályi/ Biztosság. Az el vagdalt darabokat; a derék folyáson kívül lévő tavakba, vagy láp akiokba köteleken félre úsztatta, és hogy onnan a szélnek és viznek erejével ki ne szökjenek, hosszú czölömpökkel meg állapította, de még a derék folyó természetes partjait is, meg kellett czölömpölni, hogy a ki metzett láp darabok helyébe az egész völgynek felső hasábja meg indulható lévén ujj láp tes­tek ne tsuszanak. A lápoktól meg tisztíttatott derék folyás hosza több mint egy ezer vont ölekre ment. A lápok meg állapítására pedig hét száz darab Czölömpök, négy öl hosszúak, vagy hoszabbak verettettek le. A nagya ezen munkának 1821 ik Esz/t/en/dei Martius 31 ik napján végződött. E bajos munkába több előre láthatatlan akadályok adták magokat elő ugy mint: ámbár melly tapasztalt figyelemmel kerestük is, alulról viznek fölfelé a derék folyást, még is töb nagy, és mélly tavakba, nevezetessen a Galásvári, Keszeges, Némedi határos Doritza és ujj nevü tavakba azt fel találni nem lehetett, mert több ágokra, vagy fokokra volt a víz folyás százados akadályai végett oszolva, de egyik vala-

Next

/
Thumbnails
Contents