Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

Könyvismertetés - Móra László: Vekerdi László: „A Tudománynak háza vagyon”. Reáliák a Régi Akadémia terveiben és működésében

Vekerdi László: „A Tudománynak háza vagyon" Reáliák a Régi Akadémia terveiben és működésében. Magyar Tudománytörténeti Intézet - Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület, Piliscsaba-Budapest, 1996. 228 old. Széchenyi István az1825. évi országgyűlésen egyévi jövedelmét ajánlotta fel „A Magyar Tudós Társaság" alapítására. Erről az országgyűlés 1827-ben törvényt is hozott, az Akadémia azonban - a bécsi udvar akciói miatt - csak 1830ban kezdte el tevékenységét. Működési rendjét és szervezetét pedig A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) című kiadványuk alapján az 1831 -ben tartott első nagygyűlésükön fogadták el. E fontos eseményekről Vekerdi könyvének 62. oldalán mindössze így számol be: az induló Tudós Társaság... a 30-as évek elején, hosszú előkészületek s alapszabályalkotások után megkezdte tényleges működését." Az alakulásban és az alapszabályok megalkotásában részt vevő személyekről, a működés és a szervezet részleteiről semmit nem tudunk meg. Vekerdi helyette, a bevezető fejezetekben, a XVII. és XVIII. századbeli tudós és titkos társaságokról (szabadkőművesség), az egyetemről és a tankörtyvírásról stb. fejti ki nézeteit. Az Akadémia kezdeti, reformkori szakaszáról, tudománypolitikájáról sem sok jót találunk a könyvben. A pozitívumok kiemelése helyett hosszasan ismerteti például a Tarczy Lajos természettana körül kirobbant vitát, vagy elmarasztalja Vállas Antalt a kortársaira vonatkozó, Vekerdi szerint „fülsértő dicséretekért". A kémikus Schusztert pedig egy jelentéktelen tanítványának szavaival jellemzi: ,A vegytan tanára, Schuszter János hivatásának, mint tüdővészes nem tehetett eleget stb." Ugyanakkor a szerző adós maradt azzal, hogy ismertesse, miért lett akkor Schuszter az elsők között, már 1831 -ben az Akadémia rendes tagja. Az abszolutizmust követő 1860-as években az MTA már egyre nagyobb súlyt fektet a természettudományokra. A szakbizottságai sorában felállította 1861ben a „Mathematikai és Természettudományi Bizottságot", mely azután a hazai természettudományok történetében fontos szerepet töltött be folyóiratok megindításával, pályamunkák kiírásával stb. Működése kezdetén épült fel az Akadémiadíszes palotája. Az 1861. évi tervpályázat díjnyertese, Friedrich August Stüler terve alapján az építkezést Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezette. Kár, hogy e kiemelkedő építészeti alkotásról, az épület beosztásáról, művészi szobrairól, festményeiről egy szóval sem emlékezik meg a könyv. (Holott a könyv fedőlapján egykorú rajza és címében is szerepel „a Tudománynak háza".) A székház elkészültekor az Akadémia elhatározta, hogy benne többek között egy-egy fizikai és vegytani „dolgozótermet" létesít. A fizikai műhely tervét és felállítását Akin Károly tanár végezte, és bár nagy összeget kapott,