Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)
TANULMÁNYOK - Palló Gábor: Német–magyar kapcsolatok a XX. századi természettudományban
PALLÓ GÁBOR* NÉMET-MAGYAR KAPCSOLATOK A XX. SZÁZADI TERMÉSZETTUDOMÁNYBAN 1. Bevezetés A német kapcsolatok döntő jelentőségűek voltak a magyar tudósok számára szinte egész történetük során., A XX. század közepéig ez a kapcsolat, ha lehet, egyre hangsúlyosabbá vált, és a két világháború közötti időszakban új vonásokat is kezdett mutatni. Míg korábban a viszonyt meglehetős egyoldalúság jellemezte, amennyiben a magyarok lényegében csak tanítványai lehettek németországi kollégáiknak, addig a XX. században, legalábbis néhány, tudománytörténeti szempontból alapvető fontosságú évtizedben, már maguk is hozzá tudtak járulni a német és az egyetemes tudomány fejlődéséhez. Az olyan tudósok, mint Neumann János, Szilárd Leó, Wigner Jenő vagy éppen Kármán Tódor, legalábbis félig-meddig, beépültek a német tudósközösségbe, és gazdagították az ottani tudományt is. Közismert jelentősége ellenére, a sok szálon futó, bonyolult és igencsak gazdag kapcsolatrendszert a kutatások mindmáig nem tárták fel kellő mélységben, mégpedig sem fogalmi szempontból, sem a releváns adatokat tekintve. Ez nem jelenti azt, hogy a magyar tudománytörténetírás minderről megfeledkezett volna. Nemigen találunk olyan többé-kevésbé átfogó munkát vagy akár résztanulmányt, amelyből a német kapcsolatok fontossága nem világlana ki 1 . Az alábbi írás a német és a magyar tudósok közötti kapcsolatokat több síkon, ám egyetlen fogalmi keretben vizsgálja: a centrum és a periféria összefüggésében. Az időtartamot kissé lazán kell kezelnünk, noha a mondanivaló súllyal a két világháború közötti időszakra vonatkozik. A lazaság részben onnan származik, hogy a tárgyalandó fejlemények gyökere messze visszanyúlik a megelőző századba, talán századokba, részben pedig, hogy következményei kitapinthatóak a második világháború utáni, sőt bizonyára a jövendő korszakokban is. A tárgykört tekintve szintén korlátozással kell élnünk: csupán a természettudományokról lesz szó, annak sem minden ágáról, hanem főként csak a fi* MTA Filozófiai Intézete, 1054 Budapest, Szemere u. 10.
