Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

TANULMÁNYOK - Palló Gábor: Német–magyar kapcsolatok a XX. századi természettudományban

zikáról, kémiáról és kisebb mértékben matematikáról. Ez azonban távolról sem jelenti, hogy a mondottak - némi változással - nem érvényesek a rokon területekre, orvostudományra, biológiára, mi több, számos társadalomtudományra: filozófiára, szociológiára, a történettudomány számos területére. (Elegendő talán Lukács György vagy Mannheim Károly munkásságára utalni.) Ezekre vonatkozóan azonban további empirikus kutatásra lenne szükség. Az itteni vizsgálódások figyelmen kívül hagyják a mérnöki tudományok, illetve a szélesebben vett műszaki tevékenység terén kialakult viszonyokat, amelyek más tanulmányok témakörét képezik. A német-magyar tudományos kapcsolatok adatszerű tanulmányozásához nem áll rendelkezésre összefoglaló adattár. Lexikonszerű földolgozás ugyan született, amely a „deutschsprachige" emigrációval foglalkozott

2

, ám ez szempontunkból olyannyira hiányos, hogy még megközelítő kvantitatív összefüggések kimutatására sem alkalmas

3

. Ennek következtében célszerű ez idő szerint a kvalitatív vizsgálódásra korlátozódni, a hozzáférhető példákat elemezni. Ezen belül is módszertani okokból a legkedvezőbbnek az látszik, hogy a tudományos elit kapcsolatait tanulmányozzuk, feltételezve, hogy ezen a szinten zajlott a kapcsolatok leggyümölcsözőbb, mindkét félre legnagyobb hatást gyakorló fajtája. Azonnal meg kell azonban jegyezni, hogy ez a feltételezés még bizonyításra vár, hiszen meglehet, hogy a közép- vagy alsóbb szinten kialakított kölcsönkapcsolatok végeredményben még hatékonyabbnak bizonyultak. 2. Centrum és periféria a tudományban A tudományban érvényesülő centrum-periféria kapcsolatokról itt csak a terminológia tisztázása végett szükséges szólni

4

. Vitatható ugyan, vajon alkalmazhatók-e ezek a fogalmak a tudományra, a magam részéről azonban úgy találom, hogy a nemzetközi tudományos kapcsolatrendszerek tárgyalásánál nélkülözhetetlenek. Felfogásom a tudományszociológiában főként talán Ben-Davidéhoz kapcsolható

5

, az általános történetírásban pedig Wallerstein és főként Braudel munkásságához

6

. Ez utóbbiak nyomán, úgy gondolom, definiálnunk kell egy többé kevésbé elmosódó határokkal körülvett tudományos, kulturális rendszert, amelyben a tudományos -csere (akármit is értsünk rajta első megközelítésben) lezajlik. Ezt nevezem tudományos világnak (Weltwissenschaft), Wallerstein és Braudel gazdasági világának (Weltwirtschaft) analógiájára. A meghatározás azt is magában foglalja, hogy azonos időben egyszerre több tudományos világ is létezhet párhuzamosan; az egész földteke nem szükségképpen egyetlen tudományos világ. De persze nincs kizárva sem,