Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

Krónika - Kiss László: Kiszely Gyula (1911–1977)

XX. század második felének kezdetéig nem jelent meg jelentősebb forrásmunka azon túl, hogy Schlelcher Aladár egyetemi tanár levéltári kutatásai addig ismeretlen adatokkal gazdagították a kohászattörténeti irodalmat. A Kiszely Gyula által 1956-ban megalapított Kohászattörténeti Bizottság programja szerint indult meg a szervezett munka. Legkiemelkedőbb eredménye volt a honfoglaláskori kemencék régészeti feltárása és az ebből megírt első hiteles középkori kohászattörténeti munka: „A magyarországi vaskohászat története a korabeli középkorban. A honfoglalástól a XIII. század közepéig." Szerzői: Heckenast Gusztáv-Nováki Gyula-Zoltay Endre-Vastagh Gábor. A munka a magyarországi vaskohászat történetének első kötete. (Részletes ismertetést lásd: Kiszely Gyula: „A kohászattörténétírás helyzete az elmúlt hat esztendőben" c. tanulmány. Bányászati és Kohászati Lapok. - Öntöde. 24. évf. 1973. 1. sz.) Kiszely Gyula nem csupán a komplex vaskohászattörténeti kutatások megindítója és szervezője volt, de a műszaki muzeológiai és kutatói tevékenységét egybekapcsolva maga is fáradhatatlanul kutatott és publikált. Nevéhez kötődően 5 történeti, műemléki és múzeumi témakörű könyv, 73 kohászati, öntészettörténeti, műemléki tanulmány, 4 múzeumi állandó kiállítási és 2 film forgatókönyv készült el. Kéziratban meglévő és kiadásra váró történeti munkáinak száma 16, melyből 10 monográfia. Legjelentősebb munkái: - Vázlatok a diósgyőri vaskohászat 190 éves történetéből II. A diósgyőri új vasgyár. Miskolc 1960. LKM kiadás. - A magyarországi öntészet története képekben. Bp. 1978. OMBKE. - A bányászat és kohászat ipari műemlékei. Miskolc 1984. - A diósgyőr-hámori vasmű XVIII. sz.-tól a XIX. sz.-ig vasöntészete (minikönyv). - Az előzőekben már jelzett: Magyarország műszaki múzeumai és a Magyarország ipari műemlékei c. könyvet társszerzőjeként. A jelentősebb tanulmányai között nagyobb terjedelmű munkái: - A diósgyőri szénbányászat kezdete 1767-től 1868-ig. - Adatok a hámoripari történetéhez különös tekintettel a borsodi hámorokra. - Edvi Illés Aladár életrajza. Tanulmányokat írt a Ganz Törzsgyár öntödéjének, a magyarországi hámoripar, a magyarországi hengerművek, vasolvasztók, acélgyártás, kovácsolás, öntészet építéstörténeteiről. Az Országos Műszaki Múzeumban eltöltött közel két évtized alatt összeállította még a Magyarország ipari műemlékeinek és műszaki múzeumainak országos katasztereit. Csodálatra méltó, hogy tudományos kutatói és muzeológusi munkálkodása mellett rengeteg szakmai és társadalmi érdekű munkát vállalt és látott el