Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)
TANULMÁNYOK - Szemán Attila: Bányamécsesek G. Agricola De re metallicajának metszetein
SZEMÁN ATTILA* BÁNYAMÉCSESEK G. AGRICOLA DE RE METALLICÁ-JÁHAK METSZETEIN A középkori bányamécsesek nemcsak tárgyi valóságukban, hanem különböző ábrázolásokról is ismertek. Sőt többnyire az ábrázolások alapján azonosíthatók és datálhatok, mivel a bányákból előkerülő leletek a legritkább esetben keltezhetők csak. Az ábrázolások és leletek kiegészítik tehát egymást. Ezért nagyon fontosak például Georgius Agricola főművének metszetei is, hiszen segítenek eligazodnunk a bányamécsesek ügyében. E metszetek ábrázolásai annál is fontosabbak, mert Agricola művének szövegében hasonlóan a többi korabeli íráshoz - csak nagyon keveset, mindössze három mondatot ír a bányamécsesekről: „A munkára induló bányászoknak ő (mármint a főaknász - kiegészítés tőlem, Sz. A.) adja ki a vasszerszámokat és a mécsek számára szükséges mennyiségű faggyút... A műszak végén visszaveszi a vájároktól a megmaradt faggyút... Egyébként a bányamécs lángja is figyelmezteti a bányászokat, a faggyú fogyása folytán bágyadozó lángjával, hogy a műszak véget ért." 1 Különböző szempontokat lehet vizsgálni, melyek a mécsesek készítésének technikai megoldásait érintik, s így abból a korszakban használt bányamécsesekről akár egy általános képet is kialakíthatunk. A mécsesekkel összefüggő általános kérdések: nyílt vagy zárt a mécstálka, szabadon úszó vagy valamilyen módon rögzített, esetleg kanóctartóval ellátott, mi az anyaga, milyen módon függeszthető fel vagy fogható meg a mécs? Bár témánkkal eddig kevesen foglalkoztak, a bányalámpák szempontjából nagyon is fontosnak tekinthető a De re metallica, mivel a XVI. század derekán készült, és ez nagyon fontos időszak, hiszen ebben a korban kezdenek elterjedni a fém bányamécsek. Az anyag kérdése pedig fontosabb, mint az első pillantásra tűnik, mert ez egyben típusváltást is jelent. Igaz, hogy ez hosszabb folyamat volt, s így a korai fémmécseseken Is előfordul még a botra fűzhető hüvely, s előfordul, hogy ezzel együtt a csak fémből megvalósít* Központi Bányászati Múzeum, 9400 Sopron, Templom u. 2.